FLiRT: itt az ideje megismerkedni a koronavírus legújabb variánsával
Az omikron legújabb variánsa, a FLiRT, könnyebben be tud jutni a szervezetbe, hogy aztán kellemetlen tüneteivel okozzon rossz napokat.
Az omikron legújabb variánsa válik dominánssá, az Egyesült Államokban már az esetek harmadáért a KP.2, azaz a FLiRT a felelős, ami a világon mindenhol jelen van – mondta az Indexnek Rusvai Miklós. A víruskutató elárulta, hogy kell-e ettől tartanunk, illetve milyen tünetekkel jár a fertőzés.
Mit tud a FLiRT?
Az amerikai kutatók szerint a FLiRT-nél aggodalomra ad okot a tüskefehérjében történt változás, amely alkalmassá teszi arra, hogy könnyebben bejusson a szervezetbe, és megbetegítse az embert. Rusvai Miklós elmondása szerint mivel a tüskefehérje ellen képződnek ellenanyagok, egy fokkal jobban ki tudja kerülni a KP.2 a korábbi vakcinákat. A vuhani törzs ellen kidolgozott oltóanyagok a FLiRT esetében 60-70 százalékos védelmet nyújtanak, az omikronra kifejlesztett vakcinák 85-90 százalékos hatékonyságot mutatnak az új alvariánssal történő megfertőződésnél.
A víruskutató arra is kitért, hogy a gyártók már dolgoznak az erre a változatra kifejlesztett vakcinán, amit minden bizonnyal az őszi-téli időszakra tesznek elérhetővé.
„Nyáron ugyanis szabadságra megy a koronavírus” – húzta alá a szakember, emlékeztetve arra, hogy május és szeptember között az esetszámok nem érik el a heti 200 ezer megbetegedésnél kezdődő járványos szintet. „Nem volt ez máshogy 2021 azonos időszakában, amikor még jócskán benne voltunk a pandémiában” – elevenítette fel a víruskutató.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. április 1., 08:09
Egy mindenre kiterjedő kutatás során több mint 99 millió beoltott ember adatai alapján térképezték fel a koronavírus-vakcinák okozta mellékhatásokat.
Szórakozás
2024. március 13., 10:30
Forgács Gábor diagnózisa áttétes prosztatarák volt még koronavírus-járvány alatt, hosszú és kínokkal teli időszak követte a diagnózist. Most elmondta, hogyan érzi magát jelenleg.
Itthon
2024. január 3., 09:16
Az íz- és szaglásvesztés már nem számít jellemző tünetnek a koronavírus JN.1 mutációjánál, ám egy mentális betegségekhez kötődő szimptóma igen.
Rusvai Miklós ebből kiindulva a rizikócsoportnak inkább augusztus végétől ajánlja az oltások felvételét, mivel az esetszámok felfutása a tanévkezdést követően várható. Az új koronavírus-alvariáns szempontjából a 70 év fölötti krónikus betegek, az onkológiai kezelés alatt állók, a szervátültetettek számítanak veszélyeztetetteknek. A vakcinák védettsége fél évig tart ki, a víruskutató elmondása szerint a többség két éve egyáltalán nem oltatta magát, a lakosság számára a sorozatos, sokszor észrevétlen átfertőződések jelentenek védettséget a leginkább már náthává szelídült koronavírus ellen.
Hasonló tüneteket tapasztaltak azok is, akiket megbetegített a FLiRT változat:
- hőemelkedés
- orrfolyás, légzési nehézségek
- rekedtség, torok-, fejfájás
- ízületi fájdalmak
- gyengeség
- gyomor-bélrendszeri panaszok
- ízlelés- vagy szaglásvesztés
„Egyéni érzékenységtől függ, hogy kinél mely tünetek és milyen intenzíven jelentkeznek” – hangsúlyozta Rusvai Miklós. Az Egyesült Államok Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) jelentése szerint náluk is mélyponton van az oltási hajlandóság, a felnőttlakosság 22,6 százaléka kapott 2023 szeptembere óta emlékeztető vakcinát, jellemzően a 75 év felettiek éltek ezzel nagyobb arányban – írja az USA Today.
Milyen mellékhatásokat okoznak a koronavírus-vakcinák?
Egy mindenre kiterjedő kutatás során több mint 99 millió beoltott ember adatai alapján térképezték fel a koronavírus-vakcinák okozta mellékhatásokat.
Február közepén publikálták az eddigi legnagyobb, legtöbb embert érintő olyan kutatást, ami a koronavírus-vakcinák mellékhatásaival foglalkozik. Egy nemzetközi kutatócsoport több mint 99 millió beoltott ember adatait nézte át Argentínából, Ausztráliából, Kanadából, Dániából, Finnországból, Franciaországból, Új-Zélandról és Skóciából, és egy olyan potenciális mellékhatást is azonosított, ami eddig nem került a radarra. Oltásellenesek azonnal lecsaptak a kutatásra, a közösségi médiában rengeteg poszt született az eredmények véletlen vagy szándékos félreértelmezéséből – írja a Telex.
A nemzetközi kutatócsapat által végzett, 99 millió 068 ezer 901 beoltott ember adatait megvizsgáló tanulmány egy megfigyeléses vizsgálat, ami azt jelenti, hogy a Globális Covid-Vakcina-Biztonsági Projekt által összegyűjtött, több országra kiterjedő adatok elemzésével vizsgálta meg a potenciális mellékhatásokat. A kutatók kiválasztottak 13 olyan betegséget, amik esetében a korábbi, más vakcinákkal szerzett tapasztalatok, elméleti megfontolások vagy állatkísérletes eredmények alapján különösen felmerült a lehetőség, hogy valódi mellékhatást jelentsenek, és ezért fokozott figyelmet igényelnek.
A 13 lehetséges mellékhatást a vakcináció utáni 42. napig vizsgálták, összevetve, hogy az adott populációban oltás nélkül mekkora lett volna az adott betegség várható előfordulási aránya azzal, hogy hány ilyen esetet tapasztaltak ténylegesen. Elsősorban mRNS- és adenovírus-vakcinákat vizsgáltak, egészen pontosan a Pfizer és a Moderna mRNS-, illetve az AstraZeneca adenovírusos oltását – azért ezekre esett a választás, mert ezekkel oltottak a legnagyobb számban a vizsgált országokban.
Erről itt olvashat bővebben.
(Kiemelt képünk illusztráció: 2021. április 7-én a horvátországi Zágrábban megkezdődik a tömeges védőoltás harmadik szakasza. Fotó: Stipe Majic / Anadolu Agency (Fotó: Stipe Majic / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
