Összeesküvés-elméletek helyett: milyen mellékhatásokat okoznak a koronavírus-vakcinák?

Egy mindenre kiterjedő kutatás során több mint 99 millió beoltott ember adatai alapján térképezték fel a koronavírus-vakcinák okozta mellékhatásokat.

2024. április 1., 08:09

Szerző:

Február közepén publikálták az eddigi legnagyobb, legtöbb embert érintő olyan kutatást, ami a koronavírus-vakcinák mellékhatásaival foglalkozik. Egy nemzetközi kutatócsoport több mint 99 millió beoltott ember adatait nézte át Argentínából, Ausztráliából, Kanadából, Dániából, Finnországból, Franciaországból, Új-Zélandról és Skóciából, és egy olyan potenciális mellékhatást is azonosított, ami eddig nem került a radarra. Oltásellenesek azonnal lecsaptak a kutatásra, a közösségi médiában rengeteg poszt született az eredmények véletlen vagy szándékos félreértelmezéséből – írja a Telex.

 

A nemzetközi kutatócsapat által végzett, 99 millió 068 ezer 901 beoltott ember adatait megvizsgáló tanulmány egy megfigyeléses vizsgálat, ami azt jelenti, hogy a Globális Covid-Vakcina-Biztonsági Projekt által összegyűjtött, több országra kiterjedő adatok elemzésével vizsgálta meg a potenciális mellékhatásokat. A kutatók kiválasztottak 13 olyan betegséget, amik esetében a korábbi, más vakcinákkal szerzett tapasztalatok, elméleti megfontolások vagy állatkísérletes eredmények alapján különösen felmerült a lehetőség, hogy valódi mellékhatást jelentsenek, és ezért fokozott figyelmet igényelnek.

 

A 13 lehetséges mellékhatást a vakcináció utáni 42. napig vizsgálták, összevetve, hogy az adott populációban oltás nélkül mekkora lett volna az adott betegség várható előfordulási aránya azzal, hogy hány ilyen esetet tapasztaltak ténylegesen. Elsősorban mRNS- és adenovírus-vakcinákat vizsgáltak, egészen pontosan a Pfizer és a Moderna mRNS-, illetve az AstraZeneca adenovírusos oltását – azért ezekre esett a választás, mert ezekkel oltottak a legnagyobb számban a vizsgált országokban.

A kiválasztott lehetséges mellékhatások között volt a Guillain-Barré-szindróma, a transzverzális myelitis, a Bell-féle arcbénulás, az akut disszeminált encephalomyelitis, a különböző görcsök, illetve az agyi vénás szinusztrombózis, a zsigeri vénás trombózis, a tüdőembólia és a szokatlan helyen megjelenő trombózisos állapotok is. A listán szerepeltek még alacsony vérlemezkeszámmal jellemzett állapotok, valamint külön vizsgálták a szívizomgyulladást és a szívburokgyulladást.

 

A vizsgált időszakban összesen mintegy 180 millió adag Pfizer-, 36 millió Moderna- és 23 millió AstraZeneca-vakcinát adtak be. Ezek adatainak elemzésével a kutatók megállapították, hogy neurológiai mellékhatások esetében az AstraZeneca vakcinájánál jelent meg biztonsági jelzési küszöböt elérő mellékhatás: minimálisan megnőtt a Guillain-Barré-szindróma előfordulása (23 093 399 adag mellett a várható 76 helyett 130 esetet jegyeztek fel). A hematológiai állapotokat vizsgálva szintén az AstraZenecánál jelentkezett az – egyébként már ismert – agyi vénás szinusztrombózis, 21 esemény helyett 69 eseményt figyeltek meg. Ami a szív- és érrendszeri állapotokat jelenti, a kutatás megerősítette a két ismert mellékhatás, a szívizomgyulladás (myocarditis) és a szívburokgyulladás (pericarditis) meglétét: mindhárom oltásnál megnövekedett mindkét esemény előfordulása.

A kutatás tehát megerősítette azokat a mellékhatásokat, amikről már korábban is tudtunk, és egy lehetséges új mellékhatást tárt fel: az akut disszeminált encephalomyelitist. Mind a szívizomgyulladás, mind a szívburokgyulladás ismert az mRNS-vakcináknál, az AstraZeneca pedig a betegtájékoztatójában is feltünteti a trombózisveszélyt, az alacsony vérlemezkeszámot, a kapillárisszivárgás-szindrómát, a Guillain–Barré-szindrómát és a gerincvelő-gyulladást.

Ez soknak tűnhet, de összehasonlításképp: a népszerű fájdalomcsillapító, az aszpirin például az allergiás reakciókon túl nagyon ritkán vérzést, gyomor-bélrendszeri vérzést, fekélyt, bélátfúródást, koponyaűri vérzést is okozhat, de jelentettek már a használata után májkárosodást, hemolízist, hemolitikus vérszegénységet, vesekárosodást és akut veseelégtelenséget is – írja a lap.

 

 

Íme, a koronavírus-vakcinák leggyakoribb mellékhatásai

I. Szívizomgyulladás, vagyis myocarditis nemcsak az mRNS-vakcináktól alakulhat ki, okozhatják például vírusok, baktériumok, toxinok is. Mint ahogy a neve is utal rá, a szívizom gyulladása okoz ilyenkor problémát, ez pedig azért veszélyes, mert károsodhat az izom, illetve a szív működése sem megfelelő ilyenkor.

Szívizomgyulladásos mellékhatásra egyébként korábban készült már egy nagy résztvevőszámos, fontos kutatás: dél-koreai kutatók több mint 44 millió ember adatait vizsgálták meg, vagyis szinte a teljes, 12 év feletti dél-koreai lakosság adatait elemezték. Ferenci Tamás ismertetője szerint a kutatócsoport nemcsak az oltás után jelentett szívizomgyulladásokat vizsgálta meg, hanem minden, az oltás beadása után hirtelen szívhalálban meghalt embert felboncoltak, függetlenül attól, hogy bizonyított volt-e a kapcsolat. Másrészt az oltás után felismert szívizomgyulladások közül minden olyan egyértelmű vagy valószínűsíthető esetet, amire az oltáson kívül más kóroki magyarázatot nem tudtak találni, az oltáshoz kötődőnek tekintettek, és csak azokat az eseteket zárták ki, ahol konkrétan találtak más kórokozót. Az eredmények azt mutatták, hogy 44,3 millió ember összesen 103,8 millió dózissal történő beoltása után 21 halálos szívizomgyulladás alakult ki.

 

Guillain-Barré-szindróma egy autoimmun betegség, számos perifériás ideg egyidejű, gyorsan kifejlődő működési zavarát takarja. Kutatások kimutatták, hogy a koronavírus-oltást követő Guillain-Barré-szindróma egymillió beadott adag esetében 8,1 embert érinthet. 

transzverzális myelitis a gerinc neurológiai rendellenessége, amit a gerincvelő egész szélességében jelentkező gyulladása okoz. A vakcina- és gyógyszermellékhatásokkal foglalkozó hollandiai Lareb Farmakovigilancia Központ nem talált közvetlen összefüggést a Hollandiában koronavírus-vakcinával beoltott transzverzális myelitises betegek és a vakcinák között, egy pakisztáni kutatócsoport viszont a lehetséges nagyon ritka mellékhatások közé sorolta

Az akut disszeminált encephalomyelitis (ADEM) egy neurológiai, immunmediált rendellenesség, ami során az agy- és gerincvelő kiterjedt gyulladása károsítja a fehérállománynak nevezett szöveteket. Ami a koronavírus-fertőzés utáni ADEM kialakulását illeti, egyelőre a tudomány ott tart, hogy lehet összefüggés, de ez nem pontosan tisztázott, több és nagyobb kutatásokra van szükség.

Bell-féle arcidegbénulás vagy parézis egy olyan rendellenesség, ami az arcideg egyoldali bénulásához vezet. Egy metaanalízis szerint 45,4 millió beoltott emberből 1739-nél jelentkezett ilyen parézis, míg az 1,8 milliós kontrollcsoportból 203-nál. A beoltottaknál ez az összes ember 0,003 százalékát jelenti, míg a kontrollcsoportnál 0,001 százalékot. A kutatók szerint a perifériás arcbénulás előfordulása az oltást követően figyelmen kívül hagyható, és az oltás nem növeli a Bell-féle bénulás kialakulásának kockázatát. Egy másik kutatás szerint a Covid-oltás utáni arcidegbénulás kockázata nem különbözik a többi vírusoltásnál tapasztalttól, összességében a védőoltás előnyei meghaladják a betegség kialakulásának kockázatát, és jelenleg nincs elegendő bizonyíték ennek cáfolására.

Az agyi vénás szinusztrombózis az agyi vénákban keletkező vérrögre utal. Bár elsősorban a vektorvakcináknál merült fel potenciális mellékhatásként, egy kutatás vizsgálta azt is, hogy az mRNS-vakcináknál milyen az előfordulása a koronavírus-fertőzéshez képest. Ez megállapította, hogy 62 447 koronavírusos és 3 006 662 mRNS-alapú oltást kapó ember közül 32-szer magasabb volt az aránya azoknak, akik vírusfertőzés után estek át szinusztrombózison, mint azoknak, akik oltás után. 

Az alacsony vérlemezkeszám (trombocitopénia) a véralvadás folyamatában részt vevő vérlemezkék (trombociták) számának kóros csökkenését jelenti. Ez inkább tünet, mint betegség, következménye lehet, hogy a szervezet nehezebben tudja megállítani a vérzést, és növekszik a vérzés kockázata. Szövődményei változhatnak a betegség súlyosságától, az okától, valamint a kezelés hatékonyságától függően. A trombocitopénia mind koronavírus-fertőzés után, mind koronavírus-vakcináció után fellépő ritka, de lehetséges mellékhatás. A vakcina-indukálta immuntrombotikus trombocitopénia (VITT) az AstraZeneca és a Janssen által gyártott vakcinák után jelent meg, igaz, nagyon ritkán: az Egyesült Királyságban például az AstraZeneca közel 31 millió beadott oltása közül körülbelül 260 ilyen eset fordult elő, amiből 50 halálos kimenetelű volt.

További részleteket a Telex cikkében olvashat.

(Kiemelt kép: Egészségügyi dolgozó a Pfizer-Biontech koronavírus elleni vakcinájával olt egy férfit egy mobil klinikán Észak-Izraelben 2021. február 22-én. Fotó: Jalaa Marey / AFP)

A japánkertnek és a japán stílusban épült kertnek az a célja, hogy egyszerre gyönyörködtessen és elgondolkodtasson, békés, nyugalmat árasztó helye legyen az elmélyülésnek, meditációnak. Ugyanakkor a japánkertben fellelhetjük az érdekes formájú köveket, ritka növényfajokat is.