Nem minden sikeres ember magabiztos, sőt!

Napjainkban rengetegen küzdenek szorongással, ami sok esetben összefüggésbe hozható a járvány időszakával, a klímaváltozástól való félelemmel is. Azonban nem hagyható ki a listából az sem, hogy sokakban nem külső fenyegetésektől, hanem belső tudatállapotuk miatt alakul ki önbizalomhiány, énképzavar vagy éppen depresszió. Akik a sikertől szoronganak című könyvében Szél Felícia bizalomépítési tanácsadó, mentor az imposztor szindróma elnevezésű pszichológiai jelenség megmutatkozását, környezetre gyakorolt hatását mutatja be. Végigolvasva a rendkívül olvasmányos, közérthető kötetet, nem kizárt, hogy sokan ráébrednek majd, valóban ők is ezzel a problémával küzdenek, éppen csak eddig nem tudták nevén nevezni a gyereket. 

A kötet tudományos kutatásokra és saját tapasztalatokra alapozva felvet néhány olyan különös ismertetőjegyet, amely által felismerhetővé válik egy imprós – így nevezi Szél az érintetteket. Az imposztor szindrómások sokszor, bár sikeresek a karrierjükben vagy a magánéletükben, mégis van egy állandó negatív hang bennük, ami azt mondja, nem elég jó az, amit csinálnak. És hát ki tudna olyan baráti kört mondani, ahol legalább egy ember ne tartana attól, hogy a sikerei ellenére el fog bukni. Főleg egy olyan évtizedben, amelyben világszintű feszültséget okoznak a politikai harcok és a természeti katasztrófák, miközben a közösségi média sokak önértékelését teszi tönkre. Nagyon érdekesen ragadja meg ennek a pszichológiai jelenségnek a bemutatását az író, ugyanis nem csak az elszenvedő, hanem a család, a munkahely és az élettárs szemszögéből is rámutat, hogyan kell megbirkózni ezzel a tudatállapottal. 

A szakember számos olyan tulajdonságot oszt meg velünk, amelyekben könnyedén magunkra ismerhetünk, sőt még önismereti tesztet is kitölthetünk, ha érdekel minket, vajon mi magunk is imposztor szindrómával élünk-e. Csak néhány ismertetőjegy: 

• Az imprók sokszor maximalisták, mégis halogatnak, mert félnek a bukástól.
• Hajlamosak azonban sokszor mégis túlhajszolni magukat, így a kiégés állapota is sűrűn bekövetkezhet.
• A dicséretet nem tudják feldolgozni.
• Nehezen vágnak bele új kihívásokba.
• Társaságban inkább csöndesek, mert félnek, hogy nem értenek a témához, majd bosszankodnak hogy miért olyan beszél egy adott dologról, aki nem ért hozzá.

Szél Felícia szerint az imposztor szindróma leggyakrabban az egyetemi évek alatt és a munkavállalói piacra történő kilépéssel jöhet létre. Így tehát a felnőtteket érinti többségében a rendellenesség. Hozzáteszi azonban, hogy már gyerekkorban is lehetnek ennek előjelei, főleg a pozitív megerősítés hiányában. Kutatásokra hivatkozva azt is kijelenti, hogy a nők körében nagyobb az imposztor szindróma kialakulásának kockázata.

A kötet azért is különleges, mert maga az író is imposztor szindrómával él együtt, így a tudományos tényeken túl számos megoldási javaslatot kínál a különböző élethelyzetekre. Végtelen őszinteségével nagyon érdekes élményt szolgáltat az alig több, mint kétszáz oldalas kötet. Amellett, hogy tippeket ad, kicsit úgy is érződik, mint egy vallomás. A laza, néha kellően szókimondó stílust pedig nagyon jól kiegészítik a „sorstársaktól" származó idézetek. A kötet sűrűn hivatkozik a szakirodalomra, így láthatjuk mögötte a tudományos megalapozottságot, mégsem érezzük magunkat túltraktálva információval. A legfontosabb üzenete a kötetnek, hogy mint minden gyengeségünket, hibánkat – úgy az imposztor szindrómát is megtanulhatjuk az előnyünkre fordítani. A bukástól való félelem ugyanis hatalmas ösztönzőerő, és ha ez kiegyensúlyozott lelki világgal és fejlődési ambíciókkal párosul, nagyon eredményessé tudunk válni.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Fabian Sommer / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)