Négyezer éves földpiramisra bukkantak a Hortobágyon

A szolnoki Damjanich János Múzeum és a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai közösen vizsgálták meg a Kengyel határában, egy illetékes természetvédelmi őr által felfedezett kurgánt. A földpiramis nem szerepelt sem régészeti, sem a természetvédelmi nyilvántartásban – írta a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága.

A szakértői vizsgálat során sikeresen létrehoztak egy függőleges falfelületet, ahol a talajrétegek látványosan mutatták a korok lenyomatát, valamint leletként cserépdarabok is előkerültek. Mindezek alapján a régészek a korai bronzkorra teszik a földpiramis keletkezését, tehát akár 4000 évesnél is több lehet. A kurgán állapota sajnos az évek során folyamatosan romlott, mert a környékre jellemző kiváló minőségű termőtalaj miatt több mint a felét elhordták. A vizsgálatot is azért indították el, hogy megmentsék a régészeti lelőhelyet a további roncsolódástól. 

A Nemzeti Park igazgatósága kiemelte, hogy legalább még 600, nyilvántartásba nem vett halom van közvetlenül kitéve a szántóföldi gazdálkodás miatti rongálódás kockázatának, és emlékeztetett, hogy az ősi építmények védelmét a mezőgazdasági támogatási rendszer is ösztönzi. A kurgánok a sztyeppei népek temetkezési helyei. A bronzkori halomsíroknak az a fajtája, amikor egy fedett, de nem feltöltött gödörsír felé emelnek egy halmot. 

(Kiemelt képünk: A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a szolnoki Damjanich János Múzeum kollégái közösen vizsgálják a Kengyel határában talált több, mint 4000 éves földpiramist. Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park / hnp.hu)