Mérgező műanyagok: veszélyben a férfiasság

Az Európai Unióban 2007-ben lépett életbe az a rendelet, ami különböző anyagok felhasználását és gyártását szabályozza. A rendelet értelmében lista készült a potenciálisan veszélyes anyagokról, amelyeket a jövőben csak engedéllyel lehet felhasználni, vagy kereskedni velük. Eddig tizenöt anyag került fel a listára, amelyekből héttel kapcsolatban hamarosan az Európai Bizottság (EB) dönt majd.

A mérgező cumisüveg és a biszfenol A

Miért fontos mindez? A Blikk szerint egyes veszélyes anyagok megtalálhatók – többek között – a cumisüveg műanyagában is. A Levegő Munkacsoport és a Greenpeace szerint az egyik ilyen anyag, méghozzá a biszfenol A (BpA) akár károsíthatja is a babák egészségét. A két civil szervezet nemrég felvilágosító és szemléletformáló kampányba kezdett. Ennek célja, hogy a lakosság kevesebb és főleg kevésbé veszélyes vegyi anyaggal találkozzon, hogy kerüljük a felesleges vegyszerhasználatot és a boltok polcaira ne kerüljenek szennyezett termékek.

De hogy szúrja ki az ember a szennyezett cumisüveget...?

Egyre több tudományos eredmény bizonyítja, hogy számos „ipari” vegyi anyagnak egészségkárosító hatása van: daganatos megbetegedéseket, allergiát, tanulási nehézségeket vagy a szaporodási képességek károsodását okozzák. Az Európai Szakszervezeti Szövetség szerint a munkahelyi megbetegedések harmadáért a vegyi anyagok a felelősek.

Veszélyes vegyületek rengeteg hétköznapi termékben megtalálhatók: kozmetikumokban, tisztítószerekben, szagosítókban, bútorokban, műszaki cikkekben, szőnyegekben, matracokban, kábelekben, textíliákban, lámpákban, lábosokban és egyéb konyhai eszközökben, ételtartókban, ruhákban, irodai eszközökben, játékokban. A termékek többségén nem tüntetik fel, milyen káros anyagot tartalmaz - írta a Levegő Munkacsoport közleménye.

Mint a közleményből kiderült: a tavalyi kanadai tiltás után idén az USA-ból is kivonták a gyakran fejlődési rendellenességet okozó növelő biszfenol A (BpA) tartalmú cumisüvegeket. A Cincinnati Egyetem kutatása szerint forró folyadékoktól 55-ször gyorsabban kijut a cumisüveg anyagából a BpA, ami már káros lehet a csecsemők fejlődésére. Csecsemők vérében a felnőtt átlagnál 10-szer magasabb BpA koncentrációt mértek. Az elmúlt években több mint 130 vizsgálat bizonyította , hogy a hormonhatáson túl a BpA növelheti a rák kockázatát, sőt hozzájárulhat az elhízáshoz is. Az amerikai tiltás után Nyugat-Európában a legtöbb cég kivonta a BpA-s cumisüvegeket a forgalomból, ám Magyarországon sajnos a mai napi a legtöbb cumisüveg alapanyaga a polikarbonát, melyben megtalálható a BpA.

A Levegő Munkacsoport ezért azt kéri az összes magyar európai parlamenti képviselőtől és képviselőjelölttől, illetve a kormányzattól, hogy támogassa: az EU is korlátozza a BpA-s cumisüvegeket.

Nemrég a Blikk is ráakadt erre a veszélyes anyagra és megírták: egy telefonszámot felhívva bárkit felvilágosítanak, hogy egyes termékekben milyen és mennyi mérgező vegyi anyag található. Vagyis van valaki, valahol az EU-ban, aki meg tudja mondani, melyik cumisüveget válasszuk. A sztori azonban nem ilyen egyszerű.

Nincs is a listán

A EU-s rendelet (betűszóval: REACH) értelmében minden Európai Uniós tagállamnak létre kellett hoznia egy információs szolgálatot, amely a rendeletről ad felvilágosítást. A Blikk ennek a telefonszámát kürtölte világgá, ez egyébként nyilvános szám. Az információs szolgálat egyik munkatársától megtudtuk: a cikk megjelenése után számos aggódó anyuka hívta fel őket, hogy mely cumisüvegben lehet a biszfenol A nevű anyag.

Mint kiderült: a biszfenol A nem is szerepel (egyelőre) azon a 15-ös listán, amelyről nemsokára az Európai Bizottság dönteni fog. Az információs szolgálat így nem is tud vele kapcsolatban felvilágosítással szolgálni.

A REACH információs szolgálatánál azt is elmondták a 168 Óra online-nak: az aggódó anyukáknak a kereskedőkhöz kell fordulniuk. Mindig az adott bolt kötelessége lesz 45 napon belül válaszolnia, hogy az adott anyag (például a biszfenol A) megtalálható-e abban a termékben (például a cumisüvegben).

Abszurd helyzet: mivel egyelőre még nem döntött az EB a listán szereplő anyagokról, így egyelőre nincs hivatalosan olyan anyag az EU-ban, amely engedélyköteles, vagy veszélyes lehetne. Vagyis a biszfenol A-hoz hasonló mérgező anyagok gyártását és forgalomba hozatalát egyelőre jogilag nem szabályozza az EU.

A Levegő Munkacsoport egy friss tanulmányra hivatkozva azt állítja: a gyermekek vizeletében a 2/3-val megnövekedett ez az anyag, miután csupán egy héten keresztül biszfenol A-t tartalmazó cumisüvegből ittak hideg italokat. A félelmetes az, hogy a civilek állítják: a hormonhatáson túl a BpA növelheti a rák kockázatát, fejlődési rendellenességeket okozhat, sőt hozzájárulhat az elhízáshoz is.

Abszurd: a listán azonban még nincs rajta.

Férfiatlanító anyagok

A PVC-khez, műanyagokhoz, kozmetikumokhoz, hétköznapi műanyag termékekben használják fel az ún. ftalátokat. Ezek műanyagok lágyítószerei, így majdnem minden műanyag gyártásához alkalmazzák őket. A gond csak az ezekkel az anyagokkal, hogy a férfiak szaporító szervrendszerét károsítják. Egyes tanulmányok szerint emiatt csökken a férfiak nemzőképessége, ugyanis ezek az anyagok gátolják a férfihormonok hatását. A REACH információs szolgálatától megtudtuk: három ilyen ftalát már felkerült a tizenötös listára. Egyelőre azonban felhasználásuk folyamatos a vegyiparban. Ezeket az anyagokat már az anyaméhben fejlődő magzatban, valamint újszülöttek vizeletében is kimutatták.

Valószínűsíthető, hogy a ftalátok hatása ráadásul összeadódik - ezt több tudományos tanulmány is alátámasztja. Ez azt jelenti, hogy egy adott anyagban (pl. műanyag ablak) ugyan a ftalátok egészségügyi határérték alatt vannak, viszont annyit érintkezünk nap mint nap műanyagokkal, hogy óhatatlanul sokkal több kerül a szervezetünkbe (pl. műanyag palackokból kioldódva), hogy az már egészségügyi kockázatot jelent. Vagyis: a férfiak nemzőképessége emiatt igencsak csökkenhet.

Amennyiben a listán szereplő ftalátokat engedélyhez köti majd az Európai Bizottság, a műanyagot gyártó cégeknek kell bebizonyítaniuk: az általuk gyártott anyagban nincs annyi ftalát, hogy az egészségügyi kockázatot jelentsen. Ugyanakkor több tanulmány is állítja, hogy ezeknek az anyagoknak összeadódik a hatása. Tehát a szabályozás nem veszi figyelembe, hogy sok kis ftalát-koncentráció az emberekben összeadódva igenis jelent egészségügyi kockázatot.

Ezzel a problémával Magyarországon még sem a Greenpeace, sem a Levegő Munkacsoport kampánya sem foglalkozik. Mintha csak a biszfenol A lehetne veszélyes...