Megtalálták a Nap rég elveszett fivérét

A Nap „rég elveszett fivérére” bukkantak amerikai csillagászok, akik szerint a csillag szinte bizonyosan ugyanabból a gáz- és porfelhőből születhetett, mint a mi Naprendszerünk központi égiteste.

2014. május 13., 19:04

Az austini Texasi Egyetem Ivan Ramirez vezette kutatócsoportjának módszerei segíthetnek más csillagászoknak, hogy további „napfivérekre” leljenek, így megérthessék, hogyan és hol született a Nap – tudósított a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál az egyetem közleményére hivatkozva. A tanulmány a The Astrophysical Journal következő számában jelenik meg.

„Ha megtaláljuk, hogy a galaxis melyik részében alakult ki a Nap, akkor további információhoz jutunk arról, milyen viszonyok uralkodhattak a korai Naprendszerben. Segíthet megérteni, miért vagyunk itt” – magyarázta Ramirez.

Hozzátette: létezik egy egészen kis esély arra, hogy a naptestvérek valamelyik bolygóján lehetséges az élet. Ahol ezek a testvércsillagok születtek, ütközések szakíthattak le nagy darabokat a bolygókról, és ezek a töredékek naprendszereken át utazhattak. Talán az egyik ilyen űrtörmelék számlájára írható, hogy elhozta az életet a Földre, de az is lehet, hogy a Földről leszakadt darabok szállították az életet a naptestvérek körül keringő bolygókra – vélte Ramirez.

Kutatócsoportja a 110 fényévnyire, a Herkules csillagképben elhelyezkedő, HD 162826 jelű csillagot azonosította naptestvérként. A csillag szabad szemmel nem látható, de alacsony teljesítményű távcsővel már észlelhető a fényesen ragyogó Vega közelében.

A világ sok csillagásza kutat napfivérek után, eddig harminc lehetséges jelöltet azonosítottak. Ezek közül Ramirez és csoportja huszonhármat tanulmányozott a McDonald Obszervatórium teleszkópjával, a többit a chilei Las Campas Obszervatórium Clay Magellan űrtávcsövével. A csillagok kémiai összetételét nagy felbontású spektroszkóppal állapították meg – írja az MTI.

A vegyi elemzés mellett szükségük volt adatokra a csillagok pályájáról is, vagyis arról, merre jártak és hová tartanak a Tejútrendszer központja körüli útjukon. A kétféle információ kombinálásával végül egyetlen csillagra szűkítették a keresést, ez volt a HD 162826.

Ramirez szerint egyetlen „napfivér” megtalálása is nagyon izgalmas, a projekt céljai ezen túlmutatnak. Útmutatót szeretnének készíteni arról, hogyan azonosíthatók a Nap további testvérei.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.