Magyar tudósok is részt vettek a lenyelhető vakcina kifejlesztésében
Az mRNS-alapú oltóanyagok után újabb területen jeleskedtek hazánk kutatói.
Karikó Katalin és kutatótársai a Nobel-díjon kívül szinte minden elismerést begyűjtöttek az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséért, ám mint kiderült, a lenyelhető vakcinák kifejlesztésében is nagy szerepet vállaltak magyar kutatók. A gömböcöt 2007-ben hozta létre Domokos Gábor építészmérnök.
Az Budapesti Műszaki Egyetem oktatója, építészmérnök 1995-ben kezdett dolgozni a legendás orosz matematikus, Vlagyimir Igorevics Arnold sejtésén, amely a négynél kevesebb egyensúlyi pontú testek létezését jósolta meg. Végül 13 évvel később, társával megalkotta a ma már gömböcként ismert, úgynevezett mono-monostatikus új geometriai formát. Ennek mindössze két egyensúlyi pontja van, ezek közül az egyik instabil, gyakorlatilag egy keljfeljancsi, számolt be az RTL.
Elsőként tudományos érdekesség számított csupán, majd kiderült, a gömböc alkalmazható például a gyógyszerészetben is. Elsőként az inzulint próbálták gömböc formájú kapszulába zárni, az állatkísérletekben nagy sikerrel. Most pedig a koronavírus elleni mRNS vakcinával kapcsolták össze a Massachusetts Institute of Technology (MIT) tudósai, akik kifejlesztették a kapszulaként lenyelhető mRNS-vakcinájukat.
Ez a nyelőcsövön keresztül bekerül a gyomorba, és ott a súlyelosztása – mert van benne tőkesúly – és a formája, ami a gömböcből örökölt, a kettő együtt azt eredményezi, hogy nagyon gyorsan beáll egy helyzetbe. Speciális formájának köszönhetően a tabletta képes önmagától a megfelelő irányba fordulni, hogy aztán egy milliméternél is kisebb tű megszúrja a gyomorfalat – úgy hogy azt nem is érzi az ember – majd a szövetbe juttatja az anyagot. Az oltóanyag így közvetlenül a véráramba kerül.
(Kiemelt képünk illusztráció: Artur Widak / NurPhoto via AFP)
