Magyar ötlet: új irány a rákgyógyításban

Az őssejtkutatás eredményei is alapul szolgáltak Szakács Gergely számára, aki a többi között azt vizsgálja, hogyan pusztítható el véglegesen egy rákos daganat. Mint azt a Semmelweis Egyetemen tartott előadásában elmondta, a kezelésnek a tumor őssejtekre kell irányulniuk, ezek ugyanis a daganatképződés - és így a kiújulás - legfontosabb sejtjei, ha úgy tetszik, a daganatsejtek hierarchiájának csúcsán álló sejtek – írja az

A tumorsejtek hierarchikus szervezettsége, a tumor őssejtek szerepe a csontvelő felépítésének analógiájára képzelhető el. A csontvelőben megtalálható különféle sejtek a csontvelői őssejtből képződnek. Ezek az őssejtek számos különleges tulajdonsággal rendelkeznek, például képesek úgy osztódni, hogy újabb őssejteket hoznak létre, de úgy is, hogy a csontvelőben termelődő egyéb sejttípusok is keletkeznek belőlük. A tumor őssejt modell szerint a daganatok felépítése is hasonló elv szerint rendeződik, azaz a tumorsejtek a hierarchia csúcsán lévő tumor őssejtekből keletkeznek. A rákos daganatot tehát ezek az alacsony számban jelenlévő, ám igen nehezen elpusztítható őssejtek tartják fenn.

A rákgyógyítás hagyományosan a daganat egészének elpusztítására koncentrál. Szakács Gergely a kemoterápia mechanizmusát egy fa hasonlatával szemléltette: a gyógyítás nem a gyökereket gyengíti el, hanem a burjánzó ágakat metszegeti. Mint elmondta, a tumor őssejt modell szerint - amelyet az ő kutatásai is követnek - az elsődleges cél nem az, hogy minél hamarabb elpusztítsuk a rákos sejteket és csökkenjen a tumor mérete, hanem az, hogy az eredőjüket szüntessük meg akár egy hosszabb terápia által, ezzel ugyanis kiküszöbölhető a betegség kiújulása.

Ehhez azonban meg kell találni a kérdéses sejteket a daganatokban, vagyis a tumor őssejteket, és azt a módszert is ki kell fejleszteni, amely által ezek elpusztíthatók vagy legyengíthetők. Ez utóbbi kulcskérdés, az őssejtek ugyanis sokkal jobban ellenállnak a kezelésnek, mint a daganatsejtek, sőt egyre rezisztensebbé válnak a terápia által. Ez a fő oka annak, hogy számos hatékonynak tűnő kezelés után idővel a tumor visszatér. A másik kulcsfontosságú probléma az őssejtek megtalálása. Ez épp azon mechanizmus által válik lehetségessé, amely növeli ezen sejtek ellenálló képességét az egyes mérgező anyagokkal, például a kemoterápiával szemben. Az őssejtek falában úgynevezett multidrog transzporterek találhatók, amelyek leginkább egy pumpához hasonlítanak, és egyfajta védekezési mechanizmusként bármilyen, a sejt számára káros vegyületet kipumpálnak belőle. Ezeknek a pumpáknak - az ABC transzportereknek - köszönhetően nem hat az őssejtre a kemoterápia és nem jut a sejtekbe az a festékanyag sem, amelyet a kutatók a sejtek felismerésére használnak. A tumorsejtek megfestése után tehát azok lesznek az őssejtek, amelyek nem színeződnek el.

Az őssejtek elpusztításának vizsgálatakor megkerülhetetlenek a transzporterek. A kutatók három úton indultak el ezek hatásának kiküszöbölésére. Az első célja az volt, hogy gátolja ezen védekezési mechanizmusok működését. Ez a kezdeti megfigyelések során azért vezetett zsákutcába, mert a transzportereknek az egészséges sejtekben is fontos szerepük van, gátlásuk pedig megváltoztatta az alkalmazott gyógyszerek farmakokinetikai, vagyis a szervezetbe való bejuttatásuk után tapasztalt tulajdonságait (például a felszívódást). Ennek következtében az addig nem toxikus kemoterápiás kezelés méregként hatott a szervezetre. Egy másik kutatási irány a transzporterek kikerülését célozta, kiderült azonban, hogy a pumpákat nem olyan könnyű „kicselezni", így ez sem bizonyult járható útnak. Szakács Gergely kutatásai egy harmadik irányba mutatnak: a transzporterek működését próbálja kihasználni. A fiatal kutató azt vizsgálja tehát, hogy miként tehető sebezhetővé a tumor őssejt éppen a védelmi rendszerének köszönhetően. Szakács Gergely előadásában több olyan, úgynevezett MDR-szelektív vegyületet is bemutatott, melyekkel szemben az egyébként rezisztens sejtek paradox módon kevésbé ellenállók. Az eredmények új irányt adnak a kutatásoknak. Tanulmányozható, hogyan fordítható a tumor őssejt védekező mechanizmusa saját maga ellen, de az is, hogyan alakítható át az őssejt olyan sejtté, amelyre már hat a kemoterápia – írja az