Magyar kutatók: ez lenne az örök élet titka?
Ki ne álmodna arról, hogy halhatatlan lesz? Persze fiatal külsővel, teljesen egészségesen. Ez ma még csupán képzeletünkben vagy a filmekben lehetséges, de a kutatók, köztük magyar genetikusok is fantasztikus felfedezésekre bukkantak az örök élet titkát kutatva.
Egészen mostanáig azt hittük, hogy az öregedési folyamatot a sejtekben felhalmozódó molekuláris károsodások okozzák. Fehérjék születnek, meghalnak, más makromolekulák ugyanígy járnak, de egy idő után a funkciójukat már nem ellátó makromolekulák, elsősorban fehérjék nem tudnak hatékonyan eltávolítódni a sejtekből. Ennek következtében idővel a sejtek működése leáll, elpusztulnak, amikor pedig ez tömeges méreteket ér el, akkor jelennek meg a betegségek, aminek vége az élőlény pusztulása – magyarázta Vellai Tibor, az ELTE – TTK Genetikai Tanszékének tanszékvezetője.
A közelmúltban derült ki, hogy valójában a genomban található úgynevezett ugráló gének azok, amelyek az öregedési folyamatok kialakulásában szerepet játszhatnak.
Az emberi genom fele ilyen ugráló génekből áll, amikor egy ilyen ugrik egyet, beleugorhat egy másik génbe, elronthatja működését. Ha képesek leszünk egyszer megakadályozni az ugráló gének aktivitását, akkor az öregedési folyamatot is meg fogjuk gátolni. Ez ma még science-fiction, de vannak olyan biológiai rendszerek, ahol az ugráló gének nem ugrálnak, ilyen a csíravonalunk, az a sejt-, szövettípus, ami az ivarsejteket hozza létre. Egy nagyon speciális fehérjegépezet és egy kis RNS-ből álló gépezet meggátolja eme ugráló gének működését. A csíravonal halhatatlan – fejtette ki a műsorban a szakember.
Ezt adjuk át az utódunknak, a gyermekünk az unokánknak, ez köti össze a generációkat egymással. Az elmúlt években kiderült, az örökké létező sejtekben a mobilis genetikai elemek gátoltak, vagyis nem képesek ugrálni.
A legszélsőségesebb példa eddig az volt, hogy néhány mutáció kombinálásával három-négyszeres mutáns fonálféregtörzseket hoztak létre, és ezek öt-hatszor hosszabb ideig éltek, mint normális esetben. Ez emberi kontexusban ötszáz éves ember élettartamának felelne meg, de ez az állat is végül elpusztul. Tehát hiányoznak azok a gének, melyek inaktiválása meggátolná az öregedési folyamatot.
Kétszáz évvel ezelőtt a fejlett ipari országokban az átlagéletkor 55 év volt. Voltak, akik 80 évet éltek, de magas volt a halálozási arány már egész fiatal korban is.
Vellai Tibor magyarázata szerint az orvostudomány fejlődése következtében ma ugyanezekben az országokban 80–85 év a várható élettartam. Ez kétszeres növekedés, és a legmeglepőbb változás, hogy az élettartam-növekedés egy lineáris tengely mentén történt, vagyis a legrosszabb forgatókönyv szerint is a mai fiatalok 90-100 éves élettartammal fognak szembesülni.
Minderre az a magyarázat, hogy a gének lehetővé tehetik, hogy az emberi élettartam ne csupán 60-70 év körüli legyen, hanem jóval magasabb. A genetikusok évtizedek óta kutatják az örök élet titkát, és az ugráló gének felfedezésével nagy lépést tettek a megoldás felé.
