Kackiás bajsza lesz a kis szegedi huszármajomnak
Huszármajom született a Szegedi Vadasprakban, az aprócska főemlős ideje nagy részét még anyja bundájába csimpaszkodva a fák tetején tölti.
Az új jövevény még nincsen kéthetes, így a nemét sem lehetett eddig megállapítani - mondta Veprik Róbert igazgató az MTI-nek.
A majmok a vadasparkban nagyon jól érzik magukat tágas, természetes élőhelyükhöz hasonító kifutójukban, többek között ennek köszönhető, hogy rendszeresen szaporodnak. Az egyik nőstény várhatóan rövidesen újabb kicsinnyel örvendezteti meg az állatkert közönségét. Az elmúlt esztendőben is született két huszármajom Szegeden, ők hamarosan elköltöznek a közeli Palics állatkertjébe - közölte a szakember.
A cerkóffélék közé tartozó huszármajmok Afrikában a Szaharától délre fekvő szavannákon tíz-negyven fős csapatokban élnek. Nappal aktívak, szinte kizárólag a talajon tartózkodnak és négy lábon közlekednek. A csapat akár napi 12 kilométert is megtehet élelmet keresve. A 7-13 kilogrammos testtömegű, hosszú lábú állatok rövid távon akár 50 kilométeres sebességgel is képesek futni. A csoportban a több nőstény mellett általában csak egy hím van, az ivarérett hímek elhagyják szülőcsoportjukat.
A huszármajmok általában december-január tájékán párosodnak; a 170 napos vemhességet követően a nőstény egy utódot hoz világra.
Évente több száz huszármajmot fognak be illegálisan, hogy hobbiállatként értékesítsék őket, ezért a faj a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezmény (CITES) hatálya alá tartozik. A világ állatkertjeiben csupán néhány száz huszármajom él.
Az állat neve onnan ered, hogy a felnőtt állatok, különösen a hímek szájszegleténél a szőrzet alakja némileg bajuszra emlékeztet, ami a XIX. század néhány német természettudósának a javarészt bajszos huszárokat juttatta eszébe.
