Hogyan lehet ebből a pénzből számlákat fizetni?
A Beol.hu beszámolója szerint háborognak a közfoglalkoztatottak: megalázóan kevés a bérük, ráadásul heti bontásban kapják kézhez, mellyel végképp nem mennek semmire.
Az önkormányzatok egy részének sem tetszik a szeptember 1-jétől érvényben lévő „bértábla”. Attól tartanak, hogy előbb-utóbb nem vállalják el az emberek a munkát, pedig a tevékenységek egy részét a települések közfoglalkoztatásra építik.
Szeptember 1-jén lépett életbe a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló kormányrendelet. A szakképzést nem igénylő közfoglalkoztatottak napi négyórás foglalkoztatás esetén havi 28 500 forintot kapnak. Annyit, mint amennyi a bérpótló juttatás összege. A bevezetés nem ment simán. A nettó bért központilag elszámolták, egy forinttal ki kellett igazítani a bruttót.
Magyarbánhegyesen attól tartottak, hogy valamennyi közmunkás szerződését újra kell írni, ám ezt a gondot központilag levették a vállukról. A magyarázkodás azonban a települések dolga maradt: ezentúl aki dolgozik, nem kap többet, mint a segély összege. Ráadásul heti kifizetésben.
— Senki sem örült a heti kifizetésnek. Az első bért két hétre és két napra kapták a négyórás közfoglalkoztatottjaink, ami 15 ezer 480 forint volt. Sokan vitték a boltba, a patikába, és egy nap alatt elköltötték — mondta Sódarné Varga Gyöngyi polgármester.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Dús Ildikó, Magyardombegyház polgármestere is elkeseredett az új közmunkabérek miatt.
— Július 18-ától tudtuk az első közfoglalkoztatottakat alkalmazni. Nagyon el volt gazosodva a falu — mutatott rá a polgármester. Arról is beszélt, hogy őszre mindig rendbe teszik az idősek otthonait. Kimeszelik a házakat, elvégzik a kisebb javításokat. Most ez is csúszott.
Dús Ildikó hangsúlyozta, arculcsapásként élték meg a közfoglalkoztatottak, hogy az amúgy is kevés pénzből még elvett az állam.
— Hogyan lehet ebből a pénzből számlákat fizetni? Vajon elgondolkoztak azok, akik kitalálták a rendszert? — kérdezte. Véleménye szerint a 8 órások nettó 47 ezer forintja is szégyenteljes. Ráadásul sem a 4, sem a 8 óra után alkalmi munkát sem tudnak vállalni a közfoglalkoztatottak, mert az abban az idősávban lehetséges, amikor közmunkát végeznek. Így a plusz bevételtől is elesnek.
A magyardombegyházi Tóth Ágnes a korábbi években 6, de volt, hogy 8 órában dolgozott közmunkásként. Akkor a segélynél jóval többet vitt haza. Bár már megvan a kötelező 30 napja, ami a jövő évi bérpótló juttatáshoz szükséges, mégis tovább vállalta a 4 órás munkát, a „segélyösszegért” is.
— Dolgozni szeretnék, nem a markom tartani. De jó lenne, ha a munkám nemcsak a faluban becsülnék meg az emberek, hanem a bérezéssel is — nyilatkozta a fiatalasszony.
