Görög klíma uralja el a Kárpát-medencét

Az időjárás néha a teljes összeomlás szélére sodorja az embereket. Nem értik miként lehet délben plusz 27-28 fok, este pedig már csak 10 fok. Immár évek óta tart ez a hőmérsékleti libikóka, amit tovább nehezítenek a korábban csak a hírekből ismert szörnyű viharok és özönvízszerű esőzések. De vajon milyen következménye lehet ennek a szeszélyes időjárásnak?

Loksa Gábor azt mondja, úgy néz ki, hosszabbá válhat a vegetációs időszak, ami azt jelenti, hogy a gazdálkodást veszélyeztető, korlátozó időjárási helyzetek tere, ideje csökkenhet, azaz biztonságosabbá válhat a termelés, ugyanakkor a változás, sajnos, minden egyéb negatív tényezőnek (kártevők, gyomnövények) is kedvezhet – írja a

A változás eredménye az is, hogy hosszú távon egyre kevesebb lesz a csapadék mennyisége – még ha vannak is évek, amikor a víz mindent eláztat –, ugyanakkor a csapadék intenzitása nő, így kevesebb víz marad meg a talajban. A Kárpát-medencében arra lehet számítani, hogy az óceáni hatás gyengül, nyáron a mediterrán, télen pedig kontinentális hatás erősödik, valószínűleg egyre inkább kettejük párharcában élünk majd, ezek a hirtelen, ugrásszerű változások azonban nem kedveznek az élővilágnak, nehezen éli meg azokat.

A szakember azt mondja, az évszázad közepére körülbelül olyan lehet az idő itt, mint most Észak-Görögországban, erre pedig, bizony a nemesítőknek, mezőgazdászoknak is fel kell készülniük. Loksa Gábor fontosnak mondta a nagy vizek tározókban való megőrzését is, ahelyett, hogy – ahogyan most tesszük – gyorsan levezetjük azokat.

A mai görög mezőgazdaságban egyébként a búza- és a kukoricatermelés a meghatározó, ám mindez intenzív, öntözött kultúrában folyik, a kevés csapadék és a perzselő nyár miatt. A nagy hőösszeg miatt jól érzi magát a szója és több más hüvelyes növény is, a kertészeti kultúrák közt pedig jellemző a szőlő, az olívabogyó, illetve a citrusfélék sokasága, és bizony, lehet, hogy négy évtized múlva ezek lesznek a meghatározók a magyar mezőgazdaságban is.