Gigantikus méretű hegycsúcsot fedeztek fel az űrben

Gigantikus, 24 kilométer magas hegycsúcsot fedezett fel a Dawn űrszonda a Vesta kisbolygón.

2011. október 6., 07:02

Az ionhajtóművel ellátott Dawn a NASA Discovery-programjának kilencedik űrszondája, amely a két legnagyobb aszteroidát, a Cerest és a Vestát vizsgálja. 2007. szeptember 27-én indult a Kennedy Űrközpontból, és ez év júliusában állt a Vesta körüli pályára. Egy éven át kering az 530 kilométer átmérőjű Vesta körül, amely a Mars és a Jupiter között lévő úgynevezett kisbolygóöv második legnagyobb objektuma, majd a Ceres felé veszi az útját. Mire két és fél év múlva, 2015 februárjában eléri az aszteroidaöv legnagyobb égitestjét, a Cerest, már 4,83 milliárd kilométert tudhat maga mögött.

A 466 millió dolláros (105 milliárd forintos) projekt a Naprendszerünk keletkezésének titkait hivatott kutatni, mivel a kisbolygóöv objektumai 4,5 milliárd évvel ezelőtt, a Földdel és a többi bolygóval egy időben alakultak ki. A feltételezések szerint a Vesta abból a porból és gáztömegből képződött, amely 4,65 milliárd éve a Nap születése után maradt vissza.

A Dawn spirális pályán haladva egyre közelebb kerül a Vesta felszínéhez, miközben folyamatosan "szkenneli" a felszínét. Augusztus közepén az űrszonda feltérképezte a kisbolygó "napos" oldalát a látható és az infravörös fény tartományában. A következő hónapokban ugyanezekről a területekről különböző felbontású felvételeket készít. Kamerája hét színszűrővel van ellátva, amelynek köszönhetően feltérképezik a felszín domborzati viszonyait - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.

Az űrszonda felvételei egy hatalmas hegycsúcsot mutatnak a kisbolygó déli féltekéjén. "A képződmény majdnem akkora, mint Naprendszerünk legmagasabb ismert hegye, a 27 kilométeres Olympus Mons (Olympus-hegy) a Marson. A déli sarki hegy jóval magasabb, mint Mauna Loa, Hawaii déli felén álló pajzsvulkán, amely a víz alatti részével együtt 9 kilométer magas. A képződmény majdnem háromszor akkora, mint a 8848 méteres Mount Everest" - hangsúlyozta Christopher Russel, a Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) professzora, a Dawn-misszió vezető tudósa.

Az űrszonda felvételein az is látszik, hogy a Vesta felülete jóval rücskösebb, mint korábban feltételezték, és az északi féltekét jóval több kráter pettyezi, mint a délit. Az előzetes számítások szerint a déli félteke bizonyos régiói mindössze 1-2 milliárd évesek, vagyis lényegesen fiatalabbak, mint az északi térség. A Dawn első eredményeit a franciaországi Európai Bolygókutatási Kongresszuson ismertették a NASA tudósai.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.