Erre büszkék lehetnek a magyarok

"A Neurochemistry International című folyóiratban ismertetjük azoknak a kutatásoknak az eredményeit, amelyekben PhD-hallgatókkal egy antidepresszáns készítmény szelektív, az idegsejtek pusztulását gátló hatását vizsgáltuk. Azt fedeztük fel, hogy a forgalomban lévő fluoxetin a stroke (agyi érkatasztrófa) után is alkalmazható, ugyanis gátolja a neurotoxicitásért, az idegsejtek pusztulásért felelős NMDA-receptor hatását. Ezáltal mérséklődik egy serkentő vegyület, a glutaminsav hatása, ami a kalciumkoncentráció csökkenését vonja maga után a neuronokban, és ily módon korlátozza az idegsejt-elhalást. A készítmény elősegíti az agyvérzés utáni motoros funkció helyreállítását is" – húzta alá az akadémikus az MTI-nek, hozzáfűzve, hogy az elgondolás annyira új volt, hogy csupán a negyedik folyóirat fogadta el közlésre.

"Ennek viszont az lett az következménye, hogy velünk egy időben amerikai klinikán már ilyen célból próbálják ki ezt a gyógyszert. Mi bejelentettünk szabadalmat a készítménynek erre a hatására, amelyet valószínűleg nem tudunk majd érvényesíteni, mert már a gyakorlatban mások ezt megpróbálták. Azonban immár tudományosan is alá van támasztva, hogy miért lehet és miért kell ezt az antidepresszáns vegyületet agyvérzés után alkalmazni. Felhasználási területe egyelőre még nyitott, de meggyőződésem, hogy nagyon sokrétű lesz. Ez az egészségügyi ellátás szempontjából igen fontos, mert az ilyen megbetegedésekre nincs gyógyszer" – emelte ki a Széchenyi-díjas agykutató.

Vizi Professzor Úr vezetésével az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (KOKI) 2000-ben kezdődtek a kutatások néhány tehetséges fiatal bevonásával, akik tökéletesítették az Egyesült Államokban kidolgozott kétdimenziós technikát, a két-foton pásztázó mikroszkópot, háromdimenzióssá fejlesztve az eljárást. A fejlesztéseket Dr. Rózsa Balázs orvos és fizikus, valamint Katona Gergely végezték. A technika lényege, hogy az idegsejteket festékanyaggal töltik fel, amelyből az átmenő lézersugár mérhető fényreakciót vált ki. A rendszer a másodperc ezredrésze alatt képes akár egyetlen idegsejtben felfedni az ingerlésre adott válaszokat.

A két-foton mikroszkóp fejlesztéssel foglalkozó kutatócsoport 2010-ben állt a saját lábára, és Rózsa Balázs vezette csoport (MTA KOKI) a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, a Svájcban dolgozó Roska Botonddal és a Budapesti Műszaki Egyetem két kutatójával, Maák Pállal és Veres Mátéval közösen, 2012 januárjában egy tekintélyes szaklapban, a Nature Methods–ban közölte az új háromdimenziós mikroszkópos technológiai vívmányt. Ez a módszer a korábbi módszerekhez képest nagyságrendekkel gyorsabban mérve, már lehetővé teszi idegsejt hálózatok és sejt nyúlványok gyors fiziológiás folyamatainak mérését három dimenzióban.