Új módszerrel próbálkoznak a csalók - nehogy kattintson, ha ilyen levelet kap!

Egy friss jelentés szerint a legnagyobb arányban nem a nyugdíjasok, hanem a gyerekeket nevelő felnőttek válnak átverés áldozatává. Robbanásszerűen nőtt azoknak a kibercsalásokkal kapcsolatos eseteknek a száma, amelyek a Pénzügyi Békéltető Testülethez futnak be – számol be az RTL.

Aggasztó adatokat tett közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) nemrég kiadott éves jelentésében. Ebből egyebek mellett az derül ki, hogy megtöbbszöröződött az elmúlt években a kibercsalásokkal kapcsolatos panaszok száma. A PBT feladata, hogy segítsen rendezni a fogyasztók és a pénzintézetek közötti vitákat, az ügyfelek jellemzően akkor fordulnak a testülethez, ha a pénzügyi szolgáltatójukkal nem sikerült rendezniük a problémájukat. Második körben a PBT igyekszik a két fél álláspontját meghallgatva igazságot tenni. Ha ez sem hoz eredményt, akkor az ügyfél a bírósághoz fordulhat.

A PBT-hez tavaly 2770 kérelem érkezett be, valamivel kevesebb, mint a korábbi években, ezekből viszont 1106 kiberbűnözéssel kapcsolatos panasz volt. 2022-ben még csak 322 kibercsalásos megkeresés futott be a testülethez, 2021-ben pedig mindössze 124, öt évvel korábban pedig csak 25.  Ebből is látszik, hogy nagyon gyors ütemben nő az áldozatok száma, a bankok pedig elég gyakran visszautasítják az átvert ügyfelek kártérítési igényeit.

Ismert emberekre hivatkozva terjed egy befektetési átverés 

Gyakori, hogy ismert emberek nevét felhasználva reklámoznak befektetéseket a csalók. Például Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgató nevét felhasználva, vagy Mészáros Lőrinccel, Pataky Attilával és Palvin Barbarával is felbukkantak hasonló reklámok az interneten. Ezek a csalók távoli hozzáférést biztosító programon keresztül fértek hozzá az ügyfelek bankszámlájához. Volt, hogy kezdetben még utaltak is a számlájukra kisebb összeget, hadd higgye az áldozat, hogy valóban fial a befektetése. Előfordult olyan is, hogy a bűnözők tízmillió forintos személyi kölcsönt vettek fel az áldozat nevében.

Az egyik áldozat úgy járt, hogy egy hónappal a regisztráció után kapott a befektetési cégtől egy még kedvezőbb ajánlatot, amihez be kellett kapcsolnia az Anydesk (távoli elérést biztosító) programot. Mire észbe kapott, a bűnözők az összes pénzt elutalták a számlájáról, sőt 10 millió forintnyi személyi kölcsönt is igényeltek online a nevében, és azt is ellopták – írja a 24.hu. 

Számos sikeres visszaélés történt úgy, hogy kicsalták az ügyfelek ApplePay- vagy GooglePay-regisztárcióhoz szükséges adatait, kódjait, emellett az ügyfelekhez adathalász emailek és sms-ek is érkeztek, amelyek hamis banki weboldalakra vezettek. Utóbbi esetben előfordult, hogy egy QR-kód mobilbankos beolvasását kérték a hamis honlapon, amit az ügyfél meg is tett. Ezt követően az összes számláján lévő pénzt elutalták a csalók, akik, amíg az ügyfél a hamis honlapon járt, a valódin beállítottak egy, a teljes számlaegyenlegre szóló tranzakciót.

Ezeket a leggyakoribb árverési módszerek: 

Tavaly a PBT-hez beérkezett kibercsalások csaknem felénél meghamisított banki oldalon lopták el az áldozatok pénzét, ezekre gyakran szintén hamis csomagküldő oldalról jelentkeztek be az áldozatok. Összesen 516 ilyen eset volt.  A kibercsalással kapcsolatos kérelmek mintegy ötöde kapcsolódott hamis banki híváshoz, szintén az ötöde pedig vitatott bankkártyahasználathoz.  Az adathalász emaileknek kevesen dőlnek be, 41 ilyen eset volt, kevesebb, mint 2022-ben.  Az adathalász sms-ek viszont egyre gyakrabban betalálnak, a 2022-es 6 darabról 41-re nőtt az ilyen panaszok száma. Emellett befektetésekkel kapcsolatos csalások is előfordultak tavaly.