Terjed a csomagküldős átverés: mutatjuk, mire figyeljen, ha jön a futár

Amikor azt hisszük, hogy minket már nem lehet becsapni, mert messziről felismerjük a kamu e-maileket és az adathalász sms-eket, akkor jönnek az offline csalók és hirtelen azt vesszük észre, hogy egy újabb átverés áldozatává váltunk.

2024. január 24., 13:35

Szerző:

Csengettek. Jött a futár. Pénztárca, bankkártya, borravalónak való pénzérmék őrült keresésébe kezdünk, miközben ismét megszólal a csengő. A futár siet, de ez érthető, neki is elő van írva, hogy egy nap hány címre kell csomagot kiszállítania, még a slusszkulcsot sem fordítja el, úgyis mindjárt mennie kell tovább. Csomagot átad, a Covid óta aláírni sem kell, terminál csippan, apró a kézbe, szép napot, viszlát, a következő másodpercben már ott állunk egy dobozzal az ajtóban, hatalmas kérdőjelekkel a fejünkben, hogy mi a fenét rendeltünk már megint, amiért 15 ezer forintot adtunk ki az imént? A válasz: semmit. Csak a legújabb csomagküldős átverés áldozata lettünk.

Miközben azt hisszük, egyre okosabban tudjuk kivédeni az emailes, sms-ben küldött vagy a telefonos átverések támadásait, a csalók újabb és újabb trükkökkel próbálnak pénzt kihúzni a zsebünkből. A jelek szerint nem is eredménytelenül.

A csomagküldős átverés egyre gyakoribb 

A csalók a tavalyi karácsonyi időszakban értek aktivitásuk csúcspontjára és azóta is töretlenül próbálkoznak. A képlet egyszerű: újságpapírral vagy egyéb értéktelen holmivan kitöltött csomagot, buborékos borítékot adnak fel utánvéttel a postán vagy más csomagküldő cégen keresztül. A neveket és a pontos címet akár a postaládánkról is leolvashatják, de a kicsit is dörzsölt adathalászok az összes adatunkat megszerezhetik email címmel, telefonszámmal együtt.

Így járt József is, aki január második hetében vett át egy utánvétes csomagot 16900 Ft értékben. A feladó neve SENHONG volt, telefonszáma pedig 06-1-2345678. Messziről látszik, hogy kamu az egész, de a poszt alatti kommentek alapján nem József volt az első, aki ily módon pórul járt, mások is jelezték, hogy behúzták őket a csőbe. Olyan is akadt, aki magától biztosan nem venne át hasonló küldeményt, de egy jóhiszemű szomszédja segíteni akart, amikor nem volt otthon és átvette, kifizette helyette a csomagot.

Egy másik posztoló azt írta, jó viszonyban van a postással, ezért az a csomag átadása helyett figyelmeztette, hogy a feladóval kapcsolatban többen is jelezték, gond van vele, kéretlenül küld utánvétes csomagot és a feladási cím sem valós. Ő ennek köszönhette, hogy nem rövidítették meg a csalók.

Több kommentelő felháborítónak tartja, hogy ha a posta vagy a futárszolgálatok kapnak visszajelzést ezekről az esetekről, akkor miért szállítják ki mégis a csomagokat vagy miért nem jelzik minden címzettnek, hogy legyen óvatos, mielőtt fizet.

A Kamu webshopok és becsapottak elnevezésű Facebook-csoportban naponta többen is posztolnak arról, hogy mire érdemes figyelni. Ők már a saját kárukon megtanulták. Kézzel készített bőrtáska fillérekért, elektromos roller 99 százalékos kedvezménnyel, márkás cipő pár ezer forintért, egy sima műanyag adapter, amit csak a tévébe kell bedugni és ingyen jön a Netflix, HBO. Az ilyen hirdetések láttán legtöbbünkben felvillan a piros lámpa, ám sokan azt hiszik, rájuk mosolygott a szerencse és rendelnek. Ha érkezik is valami, abban nincs semmi köszönet.

A Kiberpajzs gyűjti a leggyakoribb csalástípusokat

A rendőrség, az MNB és a Bankszövetség támogatásával indított Kiberpajzs nevű weboldal arra hivatott, hogy összegyűjtse a különböző csalástípusokat.

Íme egy gyakori eset leírása: az eladó ruhákat hirdetett meg egy alkalmazáson keresztül január közepén. A termékekre jelentkezett az álvásárló és elkérte a hirdető bankszámla adatait, majd egy bank internetes felületének látszó oldalra navigálta a jóhiszemű és gyanútlan eladót, ahová kérte, hogy jelentkezzen be. Az íly módon áldozattá vált eladó banki adataihoz hozzáférve kétszer egy perc alatt több mint ötmillió forintot emeltek le a csalók a számláról. A bejelentést követő gyors rendőri intézkedés eredményeként a sértett a pénze felét visszakapta – olvasható az oldalon.

A csomagküldős csalás offline térben történik, nem kell semmilyen linkre kattintani vagy személyes adatot megadni. Így azok is áldozatául eshetnek, akik egyébként ki tudják szűrni, ha gyanús emailt vagy sms-t kapnak.

A Kiberpajzs nem is tér ki a csomagküldős csalásokra (egyelőre), ettől függetlenül hatalmas kárt okoz. A feladott küldemény utánvétes ára és a csomag feladásának költségeiből könnyen kiszámítható, hogy ha nyolc kiszállításból akár egyet is átvesznek a címzettek, máris megtérül a csalók által befektetett összeg.

Az egyetlen, ami alapján el lehet kapni őket, az a számlaszám lehet, amelyet megadtak a csomag feladásakor és amelyen várják a befolyó összeget. Ezért fontos, hogy mielőbb értesítsük a rendőrséget, a postát vagy a futárszolgálatot, még mielőtt a tranzakció megtörténik.

Mit tegyünk, hogy ne mi legyünk az átverés következő áldozata?

A legalapvetőbb, hogy mielőtt átvesszük és kifizetjük a csomagot, ellenőrizzük a feladót. Fontos, hogy alaposan megnézzük, mert a Shein helyett a Shien nem a közismert webshop, hanem egy kamu oldal. Bármennyire is siet a futár, ha a cím stimmel, de nem a mi nevünk szerepel a csomagon, akkor kérdezzük meg a velünk egy háztartásban élőket, hogy rendeltek-e valamit online. Végül pedig, ha gyanúsnak véljük a dolgot, dönthetünk úgy, hogy nem vesszük át a küldeményt.

Hová fordulhatunk, ha átverés áldozatává váltunk?

Ha valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor az nem is igaz. Ez csak egy a rendőrség által közölt alapvetések közül. Azt javasolják, ha valaki úgy látja, minden óvintézkedése ellenére becsapták, megkárosították, tegyen feljelentést a lakhely szerinti illetékes rendőrkapitányságon, de bejelentést tehet személyesen is bármely rendőri szervnél vagy telefonon, a 112-es segélyhívószámon.

A bankok is fel vannak készülve a csalási ügyek kezelésére, ezért mindenképpen érdemes jelezni feléjük, ha bajba kerültünk, mert arra is van esély, hogy az átadott adatok ismeretében a számlavezető pénzintézet visszahívást indíthat a leemelt összegre a tétel könyvelését követően.

A Magyar Posta is azt javasolja az ügyfeleinek, hogy ha csalók áldozata lett valaki és kár érte, tegyen rendőrségi feljelentést.

Megkeresésünkre a GLS Hungary is azt az információt adta, hogy ha nem tudjuk elérni a csomag feladóját, akkor forduljunk a rendőrséghez, ugyanis a hatóságnak van lehetősége arra, hogy megállítsa a tranzakciót és visszakapjuk a pénzünket vagy legalább egy részét.

 (Kiemelt képünk illusztráció / Pexels)