Az emlősök zsugorodását válthatja ki a melegedés

Kutatók friss megállapításai szerint egyes emlősök és melegvérű állatok testmérete csökkent, amikor a Föld hőmérséklete évmilliókkal ezelőtt felmelegedett. Ha melegebb az éghajlat, az emlősök és más melegvérű állatok testméretük csökkenésével védekeznek a hőség ellen.

2017. március 19., 10:35

A Föld történetében legalább kétszer lettek kisebbek a melegvérű állatok a légköri szén-dioxid mennyiségének növekedésével és a természetes felmelegedés miatt kiugró hőmérsékleti csúcsokkal egy időben – olvasható a Science Advances aktuális számában.

Abigail D’Ambrosia, a New Hampshire-i Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint a jövőben az eddiginél gyorsabb, ember előidézte felmelegedés miatt újra összemehetnek az emlősök, az ember azonban nincs köztük.

Mintegy 54 millió évvel ezelőtt három faj zsugorodott össze jelentősen, amikor a bolygó hirtelen felmelegedett. Egyikük, egy korai lóféle 14 százalékkal lett kisebb, 7,7 kilogrammról 6,6-ra csökkent a súlya. ”A zsugorodás előtt kutyaméretű lehetett, utána talán inkább akkora, mint egy macska” – mutatott rá D’Ambrosia.

Egy másik összement állat lemúrszerű majomféle volt, az első ismert főemlős, amely 4 százalékkal lett kisebb. Ez nem tűnik soknak, csak akkor, ha tudjuk, a faj evolúcióját vizsgáló tanulmányok szerint általában egyre nőtt a testtömege – tette hozzá a kutató.

Egy korábbi tanulmány kimutatott már hasonló méretcsökkenést, amelyik mintegy 56 millió éve ment végbe. Tudósok és gazdák régóta felfigyeltek rá, hogy az állatok – köztük a szarvasmarhák – kisebbek lesznek és kevesebb tejet adnak hosszabb felmelegedési periódus idején.

A legfrissebb munka azt bizonyította, hogy az évmilliókkal ezelőtti felmelegedés és a testméret csökkenése összefügg egymással. D’Ambrosia és kollégái – korábbi, felmelegedésről szóló kutatásokhoz hasonlóan – a wyomingi Bighorn-medence kövületeit tanulmányozták. Szerintük valószínűtlen, hogy csak azon a területen zsugorodtak az állatok.

Ha melegebb az éghajlat, az emlősök és más melegvérű állatok testméretük csökkenésével védekeznek a hőség ellen. A kisebb állatoknak testsúlykilogrammonként több a bőr- vagy szőrfelülete, mint a nagyobbaknak, tehát több hőt tudnak leadni. Hideg éghajlat alatt a nagy testű állatok járnak jól, nekik kisebb az egy kilogrammra eső testfelületük, vagyis hatékonyabban őrzik a hőt.

A vizsgált két természetes felmelegedési periódus közül az első, az 56 millió évvel ezelőtti idején 5,8 Celsius-fokkal nőtt a hőmérséklet, valószínűleg az óriás növények és állatok tengerfenéken felhalmozódó maradványainak gigantikus metánkibocsátása miatt – mondta Michael Oppenheimer, a Princeton Egyetem klimatológusa. (MTI)