A városok negyedének nincs pénze a klímavédelemre

Négyből egy város nem engedheti meg magának a klímaváltozás elleni intézkedéseket – szúrta ki a Carbon Disclosure Project (CDP) új vizsgálatát a napi.hu. A világ 800 városát magába foglaló felmérés szerint a városok 43 százalékának még terve sincs arra, hogyan alkalmazkodjon a globális felmelegedés hatásaihoz.

A világ városainak egynegyede nem rendelkezik elegendő pénzzel, hogy védekezzen a klímakrízis pusztító hatásai ellen, holott a felmérés szerint több mint 90 százalékuk komoly kockázatoknak van kitéve. Olyan problémákkal szembesülnek városok, mint például az áradások, a túlmelegedés, a vízhiány, vagy az infrastruktúra egyre gyakoribb, szélsőséges időjárási események okozta károsodásai.

A CDP eredményei szerint a 800 vizsgált város 43 százaléka – összesen mintegy 400 millió fős lakosságot magába foglalva – nem rendelkezett a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő tervvel az elmúlt évben. A városok 25 százalékában ennek fő oka a költségvetés korlátozottsága. Sok városvezetés a kormányra van utalva.

A CDP globális igazgatója, Kyra Appleby szerint az alkalmazkodás finanszírozása nehezebb, mint a károsanyag-kibocsátás mérséklésére hozott intézkedéseké. A megújuló energiát biztosító eszközök, például napenergia-panelek alkalmazása gazdaságilag megtérülhet, az energiahatékonysági projektekkel gyorsan lehet spórolni, a szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodás haszna azonban kevésbé nyilvánvaló. Appleby szerint a koronavírus-járvány tapasztalatai, amikor a városok kiürültek a lezárások idején, sokak figyelmét hívták fel a sebezhetőségre.

A korlátozott költségvetésű helyek közé tartozik például az angliai Southend, a brazíliai Rio de Janeiro és az amerikai Columbus. Bizonyos városok, például London, Bristol, Los Angeles és Athén viszont jól alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz. A görög főváros például zöldtetőket alakít ki, fákat ültet, hogy hűtse a túlhevült utcákat. Bristolban több mint 17 kilométer hosszan építenek árvízvédelmi gátakat.

(Kiemelt képünk illusztráció: A Visontai erőmű 2015. november 12-én. Fotó: AFP | Kisbenedek Attila)