A mellkasi fájdalom tünetei és kezelése

A mellkasi fájdalom oka nem feltétlenül szív eredetű probléma: más betegségek is okozhatnak hasonló tüneteket – mondta el a 168 Óra Praxis rovatának dr. Pácz Alexandra belgyógyász-kardiológus. A Budai Magánorvosi Centrum szakorvosa szerint fontos elkülöníteni az akutan fellépő, bizonyítottan szív eredetű panaszokat, melyeket angina pectorisnak hívunk. A betegség kialakulása olyan rizikótényezőkre vezethető vissza, mint a magas koleszterinszint, a dohányzás, az elhízás vagy a stressz.

2014. május 21., 11:50

Nem minden mellkasi fájdalom szív eredetű, sokszor hasonló tüneteket okozhat egyéb betegség is. Ilyenek lehetnek például: különböző mozgásszervi okok, izom-, ízület-, ideggyulladás, bordaporcgyulladás, máskor pszichés tényezők, szorongás, pánikbetegség, egyes bakteriális vagy vírusos fertőzések, mellhártyagyulladás, övsömör, trauma, PTX, gyomor- és bélrendszeri megbetegedések, achalasia-, refluxbetegség, gyomorfekély, mellkas felé sugárzó epehólyaggörcs.

A fájdalom alatt készült EKG segít elkülöníteni az extracardialis eseményeket a valóban cardialis panaszoktól. Az akutan fellépő, típusos tünetekkel járó, bizonyítottan szív eredetű panaszokat angina pectorisnak hívjuk. A szívizomzat fokozott oxigénigénye és az aktuális kínálat közti diszkrepancia áll a tünetek hátterében. Legtöbbször a koszorúerek érelmeszesedése okozza. Ugyanakkor ép koronariarendszer/koszorúér-hálózat esetén is tapasztalhatunk EKG.eltérésekkel járó típusos fájdalmakat. Bizonyos társbetegségek, mint a túlműködő pajzsmirigy, vérszegénység, komoly fertőzés, lázas állapot, tachycardia, magas lázas állapot, vérnyomásesés, balkamra-hipertrófia is kiválthatja.

Több típusát ismerjük pl: silent ischaemia, stabil angina pectoris, instabil angina pectoris, Prinzmetal angina, vasospasticus, microvascularis. A stabil angina pectoris esetén jellemzően meghatározott fokú megterhelésre azonos jellegű, erősségű mellkasi fájdalom lép fel, mely a tevékenység megszakítására, pihenésre, megállásra spontán szűnik.


A fájdalom jellemzően a szegycsont mögött érezhető, szorító-markoló jellegű, esetleg égő, sokszor az állcsontba, fogak, torok felé, vállba, bal karba sugárzik, kísérheti karzsibbadás, verejtékezés, hányinger, nehézlégzés, vérnyomáscsökkenés, gyengeségérzés. Néhány percen belül oldódik, húsz percnél tovább nem tart. Nitroglycerinspray alkalmazására promt szűnik.

Nagyobb étkezést követően, hideg, szeles időben, stresszhelyzetben, fokozott pszichés megterhelést követően, illetve fizikai terhelés hatására alakul ki. Miután legjellemzőbb oka a szívet ellátó koszorúerek szűkülete, így kialakulásában ugyanazokra a rizikótényezőkre számíthatunk, mint myocardialis infarktus esetében. Ilyen az emelkedett koleszterinszint, magas LDL, TG, alacsony HDL, cukorbetegség, dohányzás, magas vérnyomás, elhízás, mozgásszegény életmód, menedzser-életvitel, fokozott stressz.

A fizikai terhelésre fellépő stabil anginákat terheléses EKG-vizsgálattal tetten érhetjük, fokozatosan emelve a terhelést elérjük azt a szintet, amikor a szívfrekvencia, valamint a vérnyomás emelkedésével olyan szintre nő a szív saját oxigénigénye, amit a beszűkült erek képtelenek ellátni.

Ilyenkor típusos EKG-eltérések, valamint jellemző mellkasi fájdalmak észlelhetők, segítve az orvost a diagnózis felállításában. A kivizsgálás részét képezi a Holter EKG-vizsgálat is, mely során silent ischaemiara is fény derülhet, ami panaszt nem okozó, egyértelműen ischaemiára jelző EKG-eltérés. Szív-UH-vizsgálat felfedhet organikus szívhibákat is, billentyűbetegségeket, szívizom-megvastagodást avagy korábbi infarktus nyomán kialakult falmozgászavart.

Rendkívül fontos információkat ad az erek általános állapotáról a carotis Doppler-vizsgálat is. A stabil angina általában gyógyszeres kezelésre, életmódváltásra jól reagál. A dohányzás azonnali elhagyása, rendszeres, pulzuskontrollált testmozgás, testsúlycsökkentés, vérzsírok csökkentése (diéta és gyógyszeres kezelés mellett), a vérnyomás rendezése, amennyiben van, társbetegségek egyensúlyban tartása, anaemia rendezése, sófogyasztás mérséklése elengedhetetlen a gyógyszeres kezelés mellett.

Rossz prognózisra utal, ha a szokásos gyógyszeres kezelés mellett az anginák halmozottan fordulnak elő, intenzitásuk fokozódik, alacsonyabb terhelésre is fellépnek, avagy időben elhúzódottabbakká válnak. Ezekben az esetekben a stabil angina instabillá válik, mely szívinfarktus kialakulásával fenyeget. Ilyenkor agresszívebb terápia, valamint invazív kivizsgálás indokolt.

Koszorúérfestés, coronaria-CT-vizsgálat alkalmas arra, hogy kimutassa, melyik érben, pontosan hol és hány százalékos szűkület okozza a tüneteket. Ilyenkor, amennyiben szükséges (anatómiailag megfelelő szituáció, jelentős szűkület), az ér tágítására, illetve stentbeültetésre is sor kerülhet a felírt gyógyszeres kezelés mellett – mondta el a 168 Óra Praxis rovatának dr. Pácz Alexandra belgyógyász-kardiológus, a Budai Magánorvosi Centrum szakorvosa.