A magyarok harmada szerint egy időben éltünk a dinókkal

A magyarok egyharmada szerint a dinoszauruszok idején már éltek emberek a Földön, és több mint 40 százalékuk igaznak tartja azt az állítást, hogy már 10 milliárdan élünk a bolygón – írja a Qubit.

A többi európai uniós ország polgáraihoz képest a magyarok sokkal kevésbé tudják, hogy az oxigén, amit belélegzünk, növényekből származik, konteóhívőkből viszont jól állunk, és az unión belül mi aggódunk a legjobban attól, ha a tudósok érveik védelmében beszállnak a politikai vitákba – derül ki a 2021 tavaszán készült és szeptemberben publikált Eurobarometer-jelentéséből, ami Az európai polgárok tudása és attitűdje a tudományhoz és a technológiához címmel jelent meg, és a tudomány és technológia ismeretét és megítélését mérte fel az uniós tagországok polgárai között.

A felmérésben arról kérdezték az embereket, hogy mennyire érdekli őket a tudomány, kikérdezték őket tudományos ismereteikről, arról, hogy hisznek-e az összeesküvés-elméletekben, mennyire látják kockázatosnak az új technológiákat, és hogy mit gondolnak magukról a tudósokról. Hasonló felméréseket a 70-es évek vége óta készítenek; az idei kutatást 27 tagországban végezték, minden országban reprezentatív mintán, az adatokat súlyozva. 

A kérdőívekben a tudományos tényekre vonatkozó állításokat, amelyeket a válaszadóknak igaznak vagy hamisnak kellett minősíteniük, a természettudománnyal kapcsolatos különböző ismereteket és az összeesküvés-elméletekben való hitet vizsgálták. 

Az eredmény: Románia és Olaszország mellett Magyarországon gondolják a legtöbben (31 százalék), hogy a legkorábbi emberek a dinoszauruszokkal egy időben éltek, miközben például Luxemburg, Csehország, Belgium és Svédország lakosainak több mint 80 százaléka tud arról, hogy a dinoszauruszok korában még nem éltek emberek (a dinoszauruszok kb. 66 millió éve pusztultak ki, az embert pedig sokféleképpen lehet datálni, de a Homo sapiens 300 000 ezer éve jelent meg a Földön.)

Ehhez képest azt már az EU-átlagnak (67 százalék) megfelelően tudjuk, hogy a ma ismert ember korábbi állatfajokból fejlődött ki, és érdekes, hogy a szlovákok és a lettek erről mennyire nem tudnak: ott csak 36 és 39 százalék hallott erről, szemben az írekkel, belgákkal, svédekkel és luxemburgiakkal, ahol a lakosság több mint 80 százalékának ez teljesen evidens.

A legtöbb ország polgárai kettészakadnak azzal az állítással kapcsolatban, hogy vajon az antibiotikum a vírust is megöli-e vagy sem. A magyarok az EU-átlagtól (32 százalék) lemaradva hiszik azt, hogy ez igaz (45 százalék), de Cipruson (71 százalék), Görögországban (68 százalék), Bulgáriában (65 százalék), és Romániában (63 százalék) még kevesebben tudják, mire nem való az antibiotikum. Ehhez képest Svédországban és Belgiumban alig találtak olyan embert a kérdezők, akinek ne lenne evidens, hogy az antibiotikummal nem lehet vírust irtani (mindkét országban 83 százalék).

A kutatásból az is kiderült, hogy Magyarországon sokan hisznek a konteókban: azt, hogy a rák ellenszere létezik, de a piaci érdekek miatt elrejtik a nyilvánosság elől, a magyar lakosság 48 százaléka gondolja; ennél többen csak Cipruson (58 százalék) és Görögországban (52 százalék) hiszik el az elméletet. Az uniós átlag mindössze 26 százalék, de Dániában és Svédországban az 5 százalékot sem éri el a rák ellenszeréről alkotott összeesküvéselméletben hívők aránya. Csak kicsit állunk jobban a konteóhívők másik kedvencével, miszerint a vírusokat kormányzati laboratóriumokban állítják elő azért, hogy a szabadságunkat korlátozni tudják. Ezt az uniós átlaggal (28 százalék) szemben 43 százalék gondolja Magyarországon, de Romániával az élen (53 százalék) hat országban még többen gondolják így. A konteókra legkevésbé fogékony országok, ahol a lakosság kevesebb mint 10 százaléka hiszi el a vírus előállítására vonatkozó összeesküvés-elméleteket, Svédország, Hollandia és Dánia.

(Kiemelt képünk illusztráció: Paleontológusok mutatják az iharkúti ásatáson feltárt új növényevő dinoszauruszfaj csontjainak kövületét 2012. július 31-én. Fotó: MTI | Nagy Lajos)