A magyarok a legboldogtalanabbak

Szelestey Lajos sajtószemléje

The Washington Times

A kerítéssel és oroszbarátságával Orbán Viktor megosztja az EU-t – írja az amerikai főváros konzervatív lapja. A plakátok Orbán Viktor agyszüleményei, a politikus ellentmondást és riadalmat váltott ki Európában, mivel az illiberális állam felé halad. Egyre nagyobb számú hazai és külföldi bírálója azt mondja, hogy szabad kezet adott az idegengyűlöletnek. Továbbra is lecsap a civilszervezetekre és államosítja a gazdaságban a magánérdekeltségeket, legutóbb pedig a határzár ötletével került be a szalagcímekbe. Lehet, hogy a kerítés segít megvédeni a magyar határokat, ám hogy a terv éppen abban az országban került napirendre, amely segített lebontani a berlini falat, nos, ez az elképzelés erősen megosztó, és jelképezi a földrész aggodalmát a magyarok politikai jövője miatt. Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora úgy látja: Orbán azért próbál keménykedni, mert szeretné megakadályozni, hogy újabb Fidesz-hívek pártoljanak át a Jobbikhoz. A kormányfőre mindig leselkedik az a veszély, hogy elveszti a nácik támogatását, ezért nácibb a náciknál. Tisztában volt vele például, hogy az EU soha nem menne bele a halálbüntetés visszaállításába, ezért a saját támogatóit hergelte a javaslattal. Ami pedig az orosz, azeri, illetve általában a keleti vonalat illeti, Scheppele úgy gondolja: a miniszterelnök a saját uniós pozícióit árulja ezeknek az országoknak, mert azoknak szükségük van az EU-ban valakire, aki elárulja nekik a belső ügyeket és védi az érdekeiket. Hazai hatalma megőrzésére Orbán Putyin módszereit vetette be. Scheppele úgy fogalmaz: Orbán kitalálta, miként hozzon létre olyan rendszert, amelyben egyetlen ellenzéki párt sem győzhet. Itt többé már nem beszélhetünk alkotmányos demokráciáról, tekintélyelvű rendszer alakult ki, az ország már nem szabad. Viszont a Fideszben arra is rájöttek, miként látszódjon a rendszer a felületes megfigyelő számára demokráciának. A Freedom House nemrégiben azt állapította meg: a sajtószabadság, a demokratikus kormányzás és a választási rendszer tisztessége csak Oroszországban hanyatlott gyorsabban, mint Magyarországon, amióta a Fidesz vette kézbe az irányítást. Elemzők szerint azonban már kisebb repedések mutatkoznak Orbán politikai erődjén. Lásd a vereségeket a pótválasztásokon, a Jobbik fokozódó népszerűségét és a Simicskával kirobbant ellentéteket.

Newsweek

Közép-Európa elutasítja a menekülteket – írja az amerikai orgánumban Judy Dempsey. A csaknem két héttel ezelőtti uniós csúcson a legtöbb közép-európai államfő reakciója szégyenletes volt, úgyhogy az olasz kormányfő meg is jegyezte: ha ez a szolidaritás, akkor ne vesztegessük rá az időnket. Ami azt illeti, az Orbán-kormány tényleg nem vesztegeti, kerítést akar emelni a szerb határ mentén. Magyarországnak programja van az ilyen intézkedésekre, mert ki akarja fogni a szelet a szélsőséges, idegengyűlölő Jobbik vitorlájából, nehogy a rivális napirendre tűzze a menekültek kérdését. A magyar álláspont azért is lehangoló, mert az ország ’89-ben felszámolta a határzárat, és ezzel nagyban hozzájárult a vasfüggöny leomlásához. Hogy a térség politikusai így viseltetnek a menekültekkel szemben, abban a populizmuson túl a 2. világháború és az azt követő időszak a bűnös. ’45 táján ugyanis megszűnt ezeknek az államoknak a soknemzetiségű jellege, majd az embereknek évtizedeken át nem volt kapcsolatuk külföldiekkel. Mindez azonban nem menti fel őket az alól, hogy a térséget most erőddé változtatják és nem fogadják be azokat, akik a saját hazájukat hagyják ott.

Guardian

Hogy mi volt előbb Magyarországon, a menekültek vagy az őket elítélő retorika, azt nehéz megmondani, mindenesetre a plakátok és az acélkerítés miatt egyszeriben a magyarok lettek az egyik leginkább bevándorlásellenes nemzet Európában. A közhangulat egy év alatt a migránsok ellen fordult, áprilisban 46 százalék sorolta magát a bevándorlás elleni táborba, vagyis nagyjából 25 év alatt megháromszorozódott ez az érték. Az idegengyűlölet megerősödése egybeesett a hatalom kampányával, amelynek célja az ellenzék szerint az, hogy elvonja a figyelmet a mind nagyobb szegénységről és a vesztegetési botrányokról. Emellett azt is ellensúlyozni hivatott, hogy a Fidesz visszaszorulóban van a Jobbikkal szemben.

The Independent

A magyar kormány arra bátorítja a külföldön élő magyar fiatalokat, hogy térjenek haza. Ennek érdekében egy éven át havi százezer forintot (átszámítva 226 fontot) fizet nekik, és állja a repülőút költségeit is. Bár az összeg fontban kifejezve nem tűnik túlzottan csábítónak, többet ér azonban Magyarországon. Egy kétszobás lakás bérleti díja pl. nagyjából 190 fontnak felel meg. A magyaroknál az átlagbér 450 font körül van, míg Nagy-Britanniában 1600. Londonban minap százan vettek részt az érintett magyarok közül egy nyílt napon, hogy többet tudjanak meg a programról. Az Orbán-kormány azt reméli, hogy az ösztönzés révén megfordul az agyelszívás folyamata. Az akciónak több esélye van a sikerre, mint amikor röghöz akarták kötni az állami ösztöndíjjal tanuló egyetemistákat. A KSH egyébként azt közölte, hogy tavaly a kivándorlás 46 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Sőt lehet, hogy a tényleges adatok még magasabbak, mert sokan nem jelentik be a hatóságoknak, hogy külföldre költöznek. Amúgy a kivándorlók 77 százaléka még nincs 40 éves. Az ország gazdasági jövője érdekében a politikusok azt remélik, hogy az ajánlat kellőképpen vonzó lesz.

Le Figaro

Magyarország a sereghajtó abban az összeállításban, amely azt mérte fel, mennyire boldogok az európai államok lakói. Bennünket még az albánok, a bolgárok és az ukránok is megelőztek. A rangsort a finnek vezetik, őket a hollandok, a norvégok és a dánok követik. A felmérést készítő dán intézet szerint azt, hogy az emberek mennyire érzik boldognak magukat, nem csupán a gazdaság állapota határozza meg. Az élet minőségét nagy mértékben befolyásolja, hogy a szóban forgó ország mennyire épít az egyenlőségre. Ahol kevésbé, ott a lakosság sem túlzottan boldog. Az egyenlőtlenség a földrészen 2002 és 2010 között Lengyelországban csökkent a legnagyobb mértékben, megerősítve ily módon a középosztályt. A vizsgálat egyébként alátámasztja Gandhi tézisét: hogy egy társadalom mennyire igazságos, azt azon lehet lemérni, miként bánik a legkiszolgáltatottabbakkal.