A hajózás veszélyezteti az Antarktisz élővilágát
Invazív fajokat hurcolnak be a déli sarkvidékre.
Hajók potyautasaként juthatnak az Antarktiszre az invazív fajok, veszélyeztetve törékeny tengeri ökoszisztémáját. Egy a kutató-, halász- és turistahajókat nyomon követő vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a világ mintegy 1500 kikötőjéből érkeznek hajók a Déli-sarkvidékre – írja a BBC hírportálja.
„Ezek a hajók az egész világot bejárják. Ez azt jelenti, hogy szinte bárhonnan érkezhetnek potenciálisan invazív fajok” – mondta Arlie McCarthy, a Cambridge-i Egyetem kutatója. Az idegenhonos élőlények „teljesen megváltoztathatnak egy ökoszisztémát”. „Új élőhelyeket hozhatnak létre, és megnehezítik az antarktiszi állatok számára, hogy megtalálják saját helyüket” – tette hozzá.
A tudósok szerint sokkal szigorúbb intézkedésekre van szükség, hogy a hajókon ne juthassanak a területre az Antarktisz élőhelyeit potenciálisan károsító fajok. A hajótesteket kamerákkal kellene megfigyelni és gyakrabban kell tisztítani. A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) és a Cambridge-i Egyetem tudósaiból álló kutatócsoport műholdas adatokat és a nemzetközi hajózási adatbázist használva határozták meg az antarktiszi forgalom sűrűségét és a hajók kiindulási helyét.
A kutatókat meglepte, hogy a hajók nem egy csak egy kiindulási hely és a célállomás között ingáznak, hanem mozgásuk során összekapcsolják az Antarktisz egyébként teljesen lakatlan, izolált területeit a világ több mint 1500 kikötőjével.
Minden tengeri faj, mely meg tud kapaszkodni a hajótesten, és túléli az Antarktiszra tartó utat, invazív fenyegetést jelent. Különösen veszélyesek a kagylók, rákok, algák, mivel ezek a hajótesthez rögzítik magukat. A kagylók például megélnek a sarkvidéki vízben, és könnyen terjednek. Vízszűrésükkel megváltoztatják a tengeri táplálékláncot és a körülöttük lévő víz összetételét is.
„Ez az utolsó hely a világon, ahol még nincsenek invazív tengeri fajok, szóval még van lehetőségünk megvédeni”
– mondta McCarthy.
Az Antarktisz őshonos fajai izoláltan éltek az elmúlt 15-30 millió évben. Ezért az invazív fajok jelentik a legnagyobb fenyegetést a sarkvidék biodiverzitása számára – mondta David Aldridge, a Cambridge-i Egyetem professzora. A turizmus erősen szabályozott a régióban, a turistahajóknak biológiai védelmi protokollt kell követniük. A mostani vizsgálat szerint az antarktiszi területekre érkező látogatások 67 százaléka turisztikai jellegű. A kutatóhajók 21 százalékot, a halászhajók 7 százalékot tesznek ki.
Az Antarktiszi Utazásszervezők Nemzetközi Szövetsége szerint a 2019–2020-as szezonban több mint 70 ezren látogatták meg a régiót.
(Kiemelt képünk illusztráció. A Greenpeace által közreadott felvételen állszíjas pingvineket (Pygoscelis antarcticus) számlál a New York-i Egyetem kutatója az Antarktiszon levő Elefánt-szigeten 2020. február 11-én. A nemzetközi természetvédő szervezet felmérése szerint az utóbbi ötven évben 77 százalékkal csökkent a pingvinfaj kolóniáinak mérete az Antarktiszon, ahol az állszíjas pingvin populációjának zsugorodása átlagban 60 százalékra tehető az elmúlt fél évszázadban. Fotó: Christian Aslund / MTI/EPA/Greenpeace)