A gyógyulás képe

- Egyáltalán: mi a nukleáris medicina?

Lengyel Zsolt: Orvosi eljárás, izotópokkal végzett diagnosztika és terápia. A kifejezéstől eleinte kicsit megijednek...

– Kicsit?

Kókay András: A radioaktív izotópok felhasználása rendkívül fontos a medicinában. Másfelől gondoljunk csak arra: egy tüdőszűrésnek, tüdőátvilágításnak, egy eltört láb vizsgálatának is van sugárterhelése az emberi szervezetre.

L. Zs.: Mi diagnosztikát végzünk: speciális izotópok révén végig tudjuk követni az élő szervezetben zajló különféle folyamatokat. Mivel a daganatok – amelyeket leggyakrabban vizsgálunk – másként működnek, más a sejtek anyagcseréje, ezt megjeleníti a PET-CT képalkotása. S hogy egy kicsit büszkék legyünk: Hevesy György magyar vegyész találta ki a radioaktív nyomjelzést, amiért Nobel-díjat kapott. Szóval a cukorizotóp, amelyet intravénásan injektálunk a betegbe, voltaképpen „nyomjelző”. Amely aztán eltűnik a szervezetből.

– Tehát cukorbetegeken is végezhető a vizsgálat.

L. Zs.: Persze! Csak vigyázni kell, hogy a vércukorszint normális legyen a vizsgálat idején. A cukor tehát „nyomjelző”, nem bántja a szervezetet. Olyan, mintha egy nagy utcai tömegben néhány emberre piros sapkát adnánk, hogy akár helikopterről is lássuk, merre tart a tömeg. Az izotóp a „piros sapka”. A jelzés. Megmutatja, hova megy a cukor a szervezetben.

– Mert a cukor odamegy, ahol daganat van?

L. Zs.: Igen. Oda sok megy. Azt a jelenséget használjuk ki: a daganatokban általában magasabb a cukoranyagcsere. Mi keresünk és rámutatunk a PET-tel azokra a helyekre, ahol daganat lehet. Nagyon pontosan megmondjuk azt is, hol van még elváltozás a szervezetben azon kívül, amelyet más eljárással már felfedeztek. Karakterizáljuk: ott magas vagy nem a cukoranyagcsere. Ha magas, az gyanús, az rosszindulatú daganatra utal. Abból aztán mintát kell venni. A végső diagnózis mindig a patológusé: ő látja a mikroszkópban, mi van a szövetben.

– PET-CT vizsgálatokat nálunk csak Debrecenben, Kecskeméten és Budapesten két helyen végeznek. Pár éve közfinanszírozott: akinek szüksége van a PET-re, az OEP állja. Költséges beruházás, ugyanakkor rendkívül hatékony.

K. A.: Azért vannak korlátok. Ugyan fizeti a társadalombiztosítás a PET-CT-t, ám csak tizenkét kórkép esetében: amelyik a leggyakoribb, amelyik a legfontosabb és amelyiknél a cukorhalmozással megállapítható a daganat. Ez lényeges. Például egy vesében kialakuló góc vagy a prosztatarák eldöntésekor a cukorral jelölt izotópos módszerrel nem megmondható, van-e vagy nincs rosszindulatú sejtburjánzás.

– Emlődaganatnál?

L. Zs.: Nem lehet mammográfiát, komplex emlőszűrést kiváltani e módszerrel. De nálunk nem is ez az elsődleges cél. Hanem például az: egy ismert melldaganatnál mi megmondjuk, szisztémás, vagyis az egész szervezetben elterjedt betegségről van-e szó, vagy lokálisról.

K. A.: Egyébként az OEP-nél kvóta van, hány beteget finanszíroznak, s ez a kvóta a szakmai igényeknek megfelelően emelkedett. A 2013. november 1-jétől 2014. november 1-jéig tartó OEP-finanszírozási időszakban 16 333 PET-CT vizsgálatot terveznek.

– Szakmailag ez elegendő is? Vagy önök nem győznének többet?

K. A.: A jelenlegi diagnosztikai központok körülbelül 20 ezer vizsgálatot tudnak elvégezni. Évente. A vizsgálat nyilván bővíthető.

L. Zs.: Például többféle daganatra. Köztük olyanokra is, amelyeknek a PET-CT-jét – kijelenthetem – indokolatlanul nem finanszírozza az OEP. Tudományos bizonyítékok vannak arra, hogy kellene. Akár a petefészekrák, akár a méhrák esetében.

– Ha egy családban esetleg több daganatos megbetegedés is előfordult, s valaki negyvenöt-ötven évesen szeretné tudni, mi van az ő szervezetében, akkor magánemberként kérheti a PET-CT-t? Nyilván ő maga finanszírozza.

K. A.: Kérheti, természetesen. Így 250 ezer forint – az egész testre.

L. Zs.: Ahogyan már mondtuk: a PET-CT a teljes testet vizsgálja. Fejtől lábig. Hiszen a jelölő szőlőcukor mindenhová eljut a szervezetben, mindenhol mutatja a cukorhalmozást. Számos részvizsgálatot kiválthatunk ezzel az egyetlen vizsgálattal. Nincs különbség a tekintetben, hogy a csontban vagy a lágy részekben keresünk.

K. A.: Én azért még visszatérnék az OEP-finanszírozáshoz. Elvileg a szakmai kollégiumok – szerintem – kötelezővé tehetnék, hogy bizonyos kemoterápiás protokollok között is legyen PET-vizsgálat.

L. Zs.: Igen, ez nagyon fontos! A PET révén valóban rövidebb úton jutunk el a diagnózishoz, világosabb képet látunk, nem futunk felesleges köröket. De lényeges a terápia monitorozásának a lehetősége is.

– Akkor az orvosok rögtön látják: van-e értelme, hatása annak a kemoterápiának?

L. Zs.: Nemcsak kemoterápiára, citosztatikumra, tehát sejtölőszerre kell gondolni, hanem olyan molekuláris antitestekre vagy kis molekulákra, amelyek célzottan hatnak a daganatsejtekben. Jellemzően CT-vel mérik a terápiák hatását. Elkezdik a terápiát, ám nem lehet CT hat hétnél hamarabb. Sőt inkább három hónap múlva tudják először megmondani: ugyanúgy áll-e a betegség, mint eddig, netán nőttek a gócok, megjelentek-e újak. Vagy látványosan jó volt a szer, összezsugorodtak a daganatos gócok. De még akkor is megeshet, hogy bizonyos helyeken összemennek, máshol nőnek vagy nem változnak. Na, PET-CT-vel ez már sokkal hamarabb kiderülne.

– De mit lehet tenni, ha egyszer a kemoterápia nem segített?

L. Zs.: Váltani másik terápiára. Az Egyesült Államokban a PET-eljárást már erre is használják, hogy gyorsabban kiderítsék, mennyire reagál a beteg szervezete az adott terápiára. És akkor rögtön mással próbálkoznak.

– A Pozitron egyik mottója éppen az: „A gyógyulás a pontos diagnózissal kezdődik.”

L. Zs.: A jól működő egészségügyben kiemelt a diagnosztika: ez az első lépcsőfok. Innen már célzott terápiát lehet alkalmazni.

K. A.: Még valami: az egészségügyi költségrobbanást nem a terápia határozza meg. Hanem a diagnosztika, amely a terápiánál jóval gyorsabban fejlődik. Különben Magyarország ebben a vizsgálati típusban abszolút nincs lemaradva a Nyugathoz képest.