A gyerekek nincsenek felkészülve a rájuk zúduló információtömeg feldolgozására

A konferenciát Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese és Szadai Károly, az NMHH Médiatanácsának tagja nyitotta meg. A gyermekvédelmi konferencia első felszólalója Pászthy Bea gyermekpszichiáter, a Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinikájának docense és az MCC Pszichológia Iskola Jövőképesség Műhely vezetője volt, aki "A gyermekek lelki egészsége a jóléti társadalomban" témában osztotta meg a gondolatait.

A gyermekek testi és lelki egészsége hanyatlik

Az előadó úgy fogalmazott: az elmúlt három év – a koronavírus-járvány időszaka – különösen nehéz és kegyetlen volt a gyerekek számára. A testi és lelki egészségük hanyatlik, nő a kiszolgáltatottságuk, egyre többször figyelhető meg az önpusztító magatartás ebben a korosztályban.

„Kutatási adatokból látszik, hogy a gyerekek 20 százaléka küzd mentális kórállapottal. Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) 2022-es adatai szerint minden hetedik gyerek küzd mentális problémával, és azok a gyerekek, akik szoronganak, depressziósak, sokkal inkább olyan tartalmakat keresgélnek, amelyek kielégítik ezt az állapotot, vagy még mélyebbre rántják őket” – mondta a pszichoterapeuta szakorvos, aki hozzátette, életveszélyes a helyzet, mert

annyi öngyilkosság a gyerekek között, mint amennyi az elmúlt hónapokban történt Magyarországon, az elmúlt 5-10 évben nem történt.

A szakember kiemelte: a médiának jelentős szerepe van a mostani generáció lelki egészségének segítésében vagy hanyatlásában.

A közleményben Tari Annamária klinikai szakpszichológust, pszichoterapeutát, pszichoanalitikust idézve azt írták, hogy az okoseszközök „kitoltak” a gyerekekkel, mert elvették tőlük a gyerekkort. „A kisgyerekeket ezekről az eszközökről mérhetetlen mennyiségű feldolgozhatatlan információ éri, aminek befogadására, megértésére nincsenek sem értelmi, sem érzelmi szinten felkészülve.” Hozzátette: a gyerekeknél az okoseszköz „örömmágnes” lett, és túl korán „indít el” olyan szükségleteket, amelyek önmaguktól még nem jelennének meg.

Megoldásként azt javasolta, hogy a gyerek telefonján ne lehessen elérni a közösségimédia-felületeket, és a szülők felejtsék el a különböző geolokációs programokat, ne kelljen a gyereknek számtalan sms-t küldenie a napi történésekről. A szakember kiemelte a szülők edukációjának fontosságát is.

A reklámok hatása

Székely Levente szociológus, az Ifjúságkutató Intézet és az MCC szociológia műhelyének vezetője, a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 kutatásvezetője úgy véli, hogy a fiatalok jövőképe optimista, de van bennük frusztráció és bizonytalanság is ebben a kérdéskörben – olvasható a közleményben.

A konferencián Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklámtestület igazgatója azt emelte ki, hogy a gyerekekre ható tényezők közül a reklámok szerepe az egyik, melyet vizsgálni kell, és gyermekvédelmi szempontból mutatta be nemzetközi példákon keresztül, hogy milyen megoldások és problémák jelentkeznek a reklámozás gyakorlatában.

Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakember, tanácsadó, a PTE-BTK habilitált egyetemi docense az influencer-kommunikáció témakörét járta körül előadásában. A szakember elmondta, hogy 2015 óta foglalkozik az influencer jelenséggel, s bár úgy tűnik, mintha a véleményvezérek mindig velünk lettek volna, a valóságban csupán 7 éve léteznek ebben a formában.

A konferencián felszólalt Pelle Veronika is, az NMHH digitálisműveltség-fejlesztési munkatársa, aki prezentációjában azt elemezte, hogy mit csinál a gyerek a neten, mit lép erre a szülő, és miként lehet növelni a médiatudatosságot minden korosztályban. Előadásában megemlítette az NMHH által a napokban elindított online tudástárat, a Digipedia oldalt is.

Pornográfia és gyermekvédelmi médiaszabályozás

A konferencia harmadik részében Jantek Gyöngyvér klinikai szakpszichológus és Hal Melinda, az MCC Mindset Pszichológia Iskola Test és Lélek Műhelyének vezetője is elgondolkoztató információkkal szolgált arról, hogy mennyire veszélyes a pornográfia a gyerekek és serdülők szexuális szokásaira és személyiségfejlődésére, illetve a médiatartalmak milyen traumát okozhatnak, melynek sebeit akár egy életen át hordozhatják a gyerekek – ismertette az NMHH kommunikációs igazgatósága.

A záró részben, mely médiaszabályozási kérdéseket tárgyalt, Nyakas Levente, az NMHH Médiatudományi Intézetének vezetője médiajogi perspektívából beszélt a gyermekvédelemről és annak kihívásairól a digitális környezetben, majd Sorbán Kinga, az NKE ITKI kutatója az újmédiára fókuszálva mondta el, hogy mi ártalmas, mi veszélyes és mi tiltott a közösségi médiában a gyermekekre vonatkozóan. Végül Monori Zsuzsanna, a Médiatudományi Intézet munkatársa mutatta be röviden az NMHH feladatait és jogkörét, beszélt a korhatári besorolás fontosságáról és az Internet Hotline hiánypótló feladatairól, illetve a gyermekvédelmi normák határon átnyúló érvényesítésének gyakorlatáról – írták a kommünikében.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Shutterstock.)