Einstein vagy Marilyn Monroe? Ez az észbontó optikai csalódás próbára teszi a látását

Albert Einsteins vagy Marilyn Monroe? Egészen döbbenetes, de ez az optikai csalódás tesztelheti a látását és felfedheti, szüksége van-e szemüvegre. 

2024. szeptember 4., 19:15

Szerző:

Einstein vagy Marilyn Monroe? Ez az észbontó optikai csalódás próbára teszi a látását

Massachusetts Institute of Technology (MIT) által létrehozott optikai csalódásban messziről Marilyn Monroe arcképe sejlik fel, ám, ahogy a kép egyre közeledik, úgy alakul át a látott arc Albert Einsteinné. Hihetetlennek tűnik ugyan, de ez az illúzió segíthet a látási problémák diagnosztizálásában – írja a csmonitor.com. 

Einstein vagy Marilyn? 

A klasszikus optikai csalódásokat minden bizonnyal ön is ismeri, a MIT kutatócsoportja azonban gondolt egyet és úgy döntött, az illúziók segítségével próbálják feltárni, hogy is dolgozza fel az agy képek vagy jelenetek részleteit. Az idegkutató szakértőkből álló csapat egész pontosan azt csinálta, hogy Marilyn Monroe elmosódott képét Albert Einstein enyhén megrajzolt képére helyezték rá.

Na, de mi köze van ennek a látáshoz?

Nos, a létrehozott GIF-ben Einstein vonásainak nagy a térbeli frekvenciája, amit a rövidlátók csak közelről képesek érzékelni. Szóval jó hír, ha ön az első pillanattól kezdve a fizikust látta az illúzióban, akkor feltehetően minden rendben van a látásával, viszont, ha először Marilyn képet tűnt fel, Einstein pedig csak az utolsó pillanatban bukkant elő, akkor nagy eséllyel szemüvegre lehet szüksége. 

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

A részletek feldolgozása  

Az optikai csalódás ugyanakkor rávilágít az agy működésének furcsaságára, már, ami a vizuális információk feldolgozását illeti. A kutatócsapat ugyanis a tesztelések során volt, hogy csak rövid, mindössze 30 ezredmásodpercig mutatta meg a résztvevőknek a GIF-et, a legtöbben pedig ekkor kizárólag Marilyn arcát látták, mert az agyuknak egyszerűen nem volt ideje kiválogatni Einstein arcának finom részleteit. Amikor már hosszabb ideig látták a felvételt, 150 ezredmásodpercig, akkor már Einsteint látták csak. A kísérletek tehát arra engednek következtetni, hogy az agy különböző részleteket helyez előtérbe egy képen vagy jeleneten belül. Az MIT csapata úgy gondolja, az agy először az alacsony térbeli felbontású információkat dolgozza fel, csak ezt követően tér át a részletekre. 

(Kiemelt képünk forrása YouTube videorészlet)

A rovat további cikkei