Röhejesen kevés adót fizetnek a focisták - ez áll a háttérben
Rendkívül kevés adót fizetnek Magyarországon a focisták, ezt pedig az Orbán-kormányok által kitalált adózási rendszer miatt tehetik meg.
Vannak országok, ahol ugyanakkora nettó bér két és félszer annyiba kerül a futballcsapatoknak, mint itthon. Ez komoly versenyelőny a magyar együtteseknek, így fordulhat elő, hogy a hazai focisták fizetése már a francia élvonalban szereplő labdarúgókéval vetekszik – írja a G7.hu alapján a 24.hu.
2010 óta brutális ütemben emelkedett a hazai labdarúgó-élvonalban a focisták keresete. Az NB I-es csapatok összesített személyi ráfordítása úgy nőtt a bő hússzorosára 2010 és 2023 között, hogy közben az elsőosztályú bajnokság létszámát 16-ról 12-re csökkentette a szövetség. Azaz, ha egy csapatra vetítjük, ennél is nagyobb, közel harmincsoros volt a gyarapodás – olvasható a portálon.
A fizetésekben Ausztriát is sikerült utolérnünk, a legnagyobb büdzsével rendelkező magyar csapat, a Ferencváros pedig a francia középcsapatokkal is versenyezni tud a játékosokért.
Az európai országok többségében a labdarúgók ugyanolyan feltételekkel adóznak, mint egy átlagember, a bruttó bérükből személyi jövedelemadót (szja) von le a munkáltatójuk. A legtöbb országban az szja progresszív, azaz többkulcsos: a jobban keresőktől bevételük nagyobb részét vonják el.
Mivel a focisták bére mindenhol messze meghaladja az átlagot, így a labdarúgók fizetésének nagy része az összes országban a legmagasabb kulccsal adózik, ez pedig nem ritkán az 50 százalékot is meghaladja.
Magyarországon azonban a labdarúgók nem személyi jövedelemadót, hanem úgynevezett egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) fizetnek. Ezt az adózási formát eredetileg olyan szellemi foglalkoztatottaknak találták ki, mint a grafikusok, tolmácsok, színészek, képzőművészek, újságírók, de 2010-ben bekerültek a jogosultak közé a sportolók is (természetesen előbbi szakmák képviselői közelében sincsenek a focisták béréhez).
A kormány az elmúlt években tovább lazította az adószabályokat azzal, hogy az ekho összeghatárát a labdarúgók esetében először 250, majd 500 millió forintra emelte. Ez azt jelenti, hogy
az itthon játszó labdarúgók jelenleg félmilliárd forintos jövedelemig választhatják a kedvezőbb adózást, miközben a sporton kívüli szakmánál 60 millió forint a limit.
Az ekho még a hazai normál (szja) adózásnál is jóval kedvezőbb, a magyarnál sokkal magasabb szja-kulcsokat meghatározó nyugat-európai országok adóviszonyaihoz pedig hasonlítani sem lehet. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásnál az összes elvonás mindössze 15 százalék, amiből a NAV tájékoztatása szerint 9,5 százalékpont minősül személyi jövedelemadónak, míg a maradék társadalombiztosítási járulék. Utóbbit azonban meg lehet úszni, ha valaki nyugdíjas vagy másik országban biztosított – írja a G7.hu.
Csaknem négymillió forintot keres havonta egy NB I.-es focista
A magyar bajnokság ugyanis hatalmasakat lépdel előre, ha a játékosok fizetéséről van szó – ez szűrhető le ugyanis az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) nemrég kiadott, 2021/2022-es pénzügyi évet összegző üzleti jelentéséből – írta az mfor még 2023 elején.
További részletek itt.
(Fotó: Jakub Porzycki/NurPhoto/AFP)