Mennyit költünk magánban?

A legfrissebb kimutatások szerint Magyarországon az egészségügyi összkiadások 36-37 százaléka privát. Ez a háztartások teljes, egészségcélú költése, amelynek része a hálapénz, a fogorvosi ellátások ára, gyógyszerkiadások, vagyis nem keverendő össze a magán- és a szolgáltatói egészségügy bevételével. A gyógyszerkiadások közel felét, az egészségügyi szolgáltatások csaknem negyedét fizeti közvetlenül a lakosság. Ez európai országok között magasnak számít. Más országoktól eltérően a magyar betegek 60 százaléka a tb-járulék-fizetés mellett másodszor is benyúl a pénztárcájába, hogy orvosi ellátást vegyen igénybe egy magánszolgáltatónál.

A legtöbb pénzt járóbeteg-szakrendelőkben hagyjuk, hiszen alapvetően ez az a terület, ahol a piaci alapon megvásárolható magánszolgáltatások köre a legszélesebb, jobb vagy gyorsabb ellátást tudnak kínálni, mint az államilag finanszírozott intézmények. Rendelői szolgáltatásokért a lakosság ma már lényegesen több pénzt fizet ki, mint az állam. Ez persze nem jelenti, hogy a magánellátásban több orvos-beteg találkozás történt volna, csak arról van szó, hogy a piaci árhoz képest rendkívül alacsony az állami járóbeteg-ellátás finanszírozása, ezért a magánkiadások még kevesebb vizit mellett is meghaladják az államit. Más a helyzet a kórházi ellátások esetében, ahol csak bizonyos szakterületek, például a szülészet-nőgyógyászat, a gerincsebészet vagy az ortopédia esetében beszélhetünk magánszolgáltatók jelenlétéről, így ezek finanszírozásában a közvetlen hozzájárulások alapvetően paraszolvencia formájában jelennek meg.

A leggyakoribb járóbeteg-beavatkozások esetében a magánellátások nyolcszor annyi pénzt kapnak a páciensektől és a biztosítóktól, mint az állami rendelők a Neaktól. Vagyis egy-egy alkalommal ennyivel többet költünk az ellátásunkra mi, mint az állam. A közfinanszírozott rendszerben egy átlagos vizit után körülbelül háromezer forintot kap egy rendelő, miközben a magánklinikákon tízezres nagyságrendű is lehet a díj. A fekvőbeteg-ellátásban is látványos, két és félszeres az átlagos különbség, persze a magánszektor javára. Mindez természetesen az orvosok fizetésében is meglátszik, nem is beszélve az igényesebb munkakörnyezetről és a fejlettebb eszközökről. Mindeközben egyre többen nem is tudják saját forrásból állni a költségeket, és finanszíroznak személyi kölcsönből költséges egészségügyi beavatkozásokat. A Bankmonitor.hu adatai szerint egy váratlan egészségügyi probléma finanszírozása sok esetben meghaladja a családok megtakarításait, vagy nem tudják veszteség nélkül mobilizálni befektetett pénzüket. A magánegészségügyi ellátások sokszor rendkívül drágák, a rendkívül gyakori visszérműtét ára is 190 ezer és 350 ezer forint között van, egy térd- és csípőprotézis nem úszható meg 1,5 millió forint alatt, de van, amikor akár négymilliónál sem áll meg a számla. És akkor nem beszéltünk még arról, ha egy család magánszülészeten szeretne életet adni a babájának. Ez 450 ezer és 1,8 millió forint közötti költséget jelent, amit egy köldökzsinórvérből történő őssejtlevétel további 500 ezer forint körüli összeggel fejelhet meg. A váratlan orvosi beavatkozások esetében nemcsak a magas összeg jelenthet gondot, hanem az is, hogy a forrást többnyire nagyon gyorsan, akár napokon belül kell előteremteni, és ezt mind gyakrabban személyi kölcsönnel oldják meg. .Berspicaborro quis excepelit millacerum et res et quundis ea ditio ditatati niassunt fugitis alires et quundis ea ditio ditatati niassunt fugitignat molorio resteseque eos ium aut maxim litatur iaeped eaqui duciatur? Qis alires et quundis ea ditio ditatati niassunt uiaestibus sedi voluptatum qui voluptate omnihil mil ius idernation net as pore volupta tibusdam quis quo et labor seque nossimus.Non pelentendesIstiumet occae volum enis