Zsebbe vágó változások: itt vannak Orbán reformjai

Orbán Viktor a Dow Jonesnak és a The Wall Street Journalnak szerdán adott exkluzív nyilatkozatából kiderül: a magyar kormány végrehajtja a költségvetés ígért, hosszú távú átalakítását, amely kiadáscsökkentést is tartalmazni fog azért, hogy megerősítse az ország hitelességét a pénzügyi piacokon. Az interjú alapján egyre világosabban körvonalazódnak a múlt év végén belengetett, s idén februárban a nyilvánosság elé kerülő reformok irányai.

Ezek a nyugdíjrendszer átalakítása, a munkanélküli segély csökkentése, a gyógyszertámogatások és a költséges tömegközlekedési rendszer megváltoztatása. A kormány a változtatásokat a nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján február 15-ig megvitatja.

Segélyapadás

Az fn.hu idézi a miniszterelnököt, „világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed”.

Kiderült az is, hogy a második félévben a kormány csökkenteni akarja munkanélkülisegély-jogosultság időtartamát, és ugyanakkor közmunkát adni "legalább" azokban a körzetekben, ahol kevés a munkalehetőség.

„Vége a munkanélküliek nagylelkű és hosszan tartó juttatásainak” – mondta Orbán Viktor a létminimum alatti támogatásokról. Az álláskeresési támogatások idei tervezett összege nagyjából a negyede annak a pénznek, amelyről a kormány az szja átalakításával lemondott.

Az fn.hu emlékeztet: a miniszterelnöki nyilatkozat annál is meglepőbb, mivel a kormány gazdasági minisztere, Matolcsy György tavaly novemberben azt nyilatkozta: „A Munkaerő-piaci Alapnál a munkanélküli segélyek, és az EU-források összege nem reformálható, de a többi igen.” Összhangban van viszont a bejelentés az Orbán-kormány 1998-2002 közötti politikájával, amikor a munkanélküli járadék folyósítási idejének felső határa 360 napról 270 napra csökkent.

Az Index elemzése felidézi: az Orbán Viktor által említett négy területre költik el az állam 13000 milliárd forintra rúgó kiadásainak több mint negyedét. Ebben az évben 2924 milliárd forintot szánnak nyugdíjkiadásokra – ez önmagában azt jelenti, hogy minden ötödik költségvetési forint a nyugdíjakra megy el – 343 milliárdot a gyógyszerkasszára, 238 milliárdot a munkanélküli ellátásokra, illetve nagyjából 250 milliárdot a közösségi közlekedésre.

Nyugdíjgondok

Orbán tervei két ponton érintenék a nyugdíjrendszert: szigorítaná a korhatár előtti nyugdíjazást és a tömeges rokkantnyugdíjazásnak is véget vetne. Okkal: idehaza nemzetközi összehasonlításban is kiugróan sokan mennek nyugdíjba évekkel a korhatár előtt, ráadásul közülük sokan szereznek rokkantnyugdíj-jogosultságot. Közel 800 ezer rokkantnyugdíjas van Magyarországon, az állam összesen 660 milliárdot költ rájuk, ebből a korhatár alatti rokkantnyugdíjazásra 279 milliárd forint megy ebben az évben (Szlovákiában tizedennyi rokkantnyugdíjas van).

Az Index arra következtet, hogy az állami nyugdíjalapot a kormány úgy fogja kiegyensúlyozni, hogy párhuzamosan szorítja vissza mindkét típusú kedvezményes nyugdíjazást, illetve feltehetőleg ezeket a kifizetéseket teljesen kiveszi nyugdíjkasszából. A tb így a jövőben csak örégsegi nyugdíjakat folyósít majd, miközben a szociális jellegű nyugdíjakat csak a központi költségvetésből lehet majd finanszírozni, a tervek szerint egy külön erre a célra létrehozott alapon keresztül.

Tömegközlekedés

Csaknem 250 milliárd forint megy el a tömegközlekedés támogatására évente – vagyis a nagyjából tízmillió magyar állampolgár mindegyikének évi 25 000 forintba kerül ez az ágazat –, vagyis lenne honnan elvenni. Ám az Index felidézi: Völner Pál, a fejlesztési tárca közösségi közlekedést is felügyelő államtitkára néhány hónapja még azt mondta: nem látszanak „a nagyarányú megtakarítást hozó szerkezeti változások. Itt nincsenek csodák, nincs olyan, hogy valamit elrendelünk, bevezetünk, és máris tízmilliárdokat takarítottunk meg”.

A szakértők azt mondják, a MÁV gyökeres átszervezésével és jelentős elbocsátásokkal lehet számottevően csökkenteni a vasútra szánt kiadásokat, ez azonban csak többéves programmal valósítható meg.

Gyógyszerügy

Az idei költségvetésben összesen 343 milliárd forintot irányoztak elő gyógyszertámogatásokra. A gyógyszertámogatásokra költött összeget az elmúlt 4 évben folyamatosan különböző eszközökkel igyekeztek korlátozni, mivel az újabb és újabb gyógyszerek egyre drágábbak, ezért ezeket nem lehet korlátlanul finanszírozni.

A jelek szerint most egy újabb 100 milliárdos vágás várható. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a hvg.hu-nak decemberben arról beszélt, hogy a 600-800 milliárdos megtakarítási csomagból 100 milliárdos kiadáscsökkentés jut a gyógyszerkasszára, ez tehát azt jelenti, hogy a támogatások közel harmadára esnek vissza. A Népszabadság szerint a miniszter a svéd gyógyszertámogatási rendszer adaptálására utalt. Svédországban az állam nem konkrét gyógyszerekre, hanem hatóanyagokra ad támogatást, s az orvosok is ez alapján írják a receptet.

A gyógyszertámogatások drasztikus csökkentése azt jelentheti, hogy a betegeknek a patikákban többet kell majd fizetniük a készítményekért, illetve egyes gyógyszerek várhatóan teljesen kikerülnek a támogatotti körből, így ezek teljes árának kifizetésekor jelentős emelkedésre lehet számítani. Várhatóan a kórházaknál is okozhat ez beszerzési gondokat, különösen a nagyon drága, egyes esetekben több millió forintba kerülő onkológiai gyógyszereknél – jósolja az Index.