Veszélyezteti az import a magyar borpiac egyensúlyát
Veszélyezteti a magyar borpiac egyensúlyát az import, ezért a szaktárca szeretné visszaszorítani a külföldi borok behozatalát – mondta el Kiss Eliza, a borágazat fejlesztésért felelős miniszteri biztos az MTI-nek.
Hangsúlyozta: hatékony eszköz lenne egy regisztrációs díj bevezetése, amely nem csupán adminisztratív úton nehezítené az importot, hanem elvenné a nepperek profitját is, így már nem érné meg ebben az üzletágban tevékenykedniük.
Jelezte: a hagyományos borhamisítást – amikor vegyszerek segítségével állítanak elő bornak nevezett szeszes italt – többféle új módszer is felváltotta, például az olasz borokkal való ügyeskedés. Kiss Eliza elmondása szerint a borászok már korábban is jelezték, hogy az olcsó import letöri a belföldi árakat.
A behozott olasz bor nagy része feketén kerül az országba, és információk szerint ennek a jelentős hányadát hamisításra használják fel. Hozzátette, az olasz bor esetenként magyarként kerül forgalomba. Erre utal az is, hogy az olasz statisztikai hivatal vonatkozó adatai rendre jelentősen eltérnek a magyarországi nyilvántartástól. Ez a mennyiség tisztázatlan eredetű borként jelenik meg a magyar piacon – hívta fel a figyelmet.
A miniszteri biztos kiemelte: Magyarország a szőlő- és bortermelés területén nem szorul behozatalra, mégis több százezer hektoliter bor érkezik Olaszországból, ami elérheti a belföldi bortermelés 10 százalékát is. Az adatok szerint az importbor nagy része folyóborként lépi át a magyar határt, vagyis belföldön palackozzák.
Ez önmagában még nem jogellenes – szögezte le Kiss Eliza –, csupán fel kell tüntetni a címkén, hogy más országból származik a termék. Vagy pedig a magyar borokkal történt házasítás esetén azt kell a címkére írni, hogy a termék az Európai Unióból származó borok keveréke, és így lehet eladni – tette hozzá.
Több esetben azonban a címkén olvasható információ félrevezeti a vásárlókat – jelezte a miniszteri biztos. A palackozó magyar borként akarja eladni az olasz – minőségben nem feltétlenül gyengébb – terméket, vagy nem tünteti fel, hogy keverékről van szó.
Kiss Eliza emlékeztetett: Olaszországban több jól gépesített, nagyüzemi ültetvény működik, amelyek korábban az EU által támogatott lepárlásra termeltek, tehát nem a minőség, hanem a mennyiség számított. A támogatási rendszer átalakulásával azonban az addig lepárolt bormennyiség felszabadult, ez magyarázza, hogy manapság az olaszok akár házhoz is szállítják a literenként 80 forintnak megfelelő árú folyóbort. Eközben Magyarországon egy liter bor átlagos önköltségi ára 110-120 forint – mutatott rá.
A miniszteri biztos úgy vélekedett, az olaszok borok alacsony ára valószínűleg azzal is magyarázható, hogy „nem minden esetben az uniós borjog szigorú betartásával” készül a termék. Ezt a gyanút azonban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vizsgálatai egyelőre nem igazolták – jegyezte meg.
A Nébih és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) többször folytatott közös országos akciót, amelynek során ellenőrizték – és a jövőben is ellenőrizni fogják – azokat a cégeket, amelyek nagy mennyiségben importálnak olasz bort.
Ha már úgynevezett védővámokkal nem védhető a magyar piac – hiszen az áru az EU-ban szabadon áramlik –, fontos lenne, hogy legalább azok a vállalkozók kiszűrhetők legyenek, akik hamisításra használják az olasz bort – húzta alá Kiss Eliza.
