Újabb százmilliárddal segítjük a módosabbakat
Becslések szerint az adófizetők pénzéből legalább százmilliárd forinttal támogatja az állam a végtörlesztést választó devizahiteleseket. Ezzel ismét a módosabb kisebbség kap ajándékot a többségtől, amit az is mutat, hogy az eddigi adatok szerint a törlesztett összeg csupán tizedére vettek fel forinthitelt, azaz 90 százalékban saját forrásból tudtak fizetni.
A Bankszövetség becslése szerint a vártnál több, a devizahitelesek mintegy ötöde, azaz csaknem 200 ezer érintett fog élni a rögzített árfolyamú végtörlesztéssel. Korábban 15 százalékra becsülték ezt az arányt, de a kormány december második felében intenzív kampányba kezdett a közalkalmazottak körében, kedvezményes hiteleket ígérve nekik, aminek nyomán az év utolsó napjaiban megugrott az igénylők száma. Lehetne azon polemizálni, miért hozták ismét kedvezőbb helyzetbe az adósok egy, vélhetően nem a legrászorultabb rétegét, de ezt már megszokhattuk a Fidesz-kormánytól. Emlékezzünk egyebek mellett az egykulcsos adó bevezetésére, amellyel szintén az állampolgárok kisebb részét, a jól kereső negyedét privilegizálták.
A végtörlesztésről már az első pillanatban látni lehetett, hogy ugyanezt a célt szolgálja, hiszen csak azoknak éri meg igazán, akik saját forrásból ki tudják fizetni a súlyos milliókat - az átlagos hitelnagyság csaknem tízmillió -, akinek ehhez forintkölcsönre van szüksége, a magas kamatok miatt nemigen jár jobban. A bankok hatalmasat buknak, ennek következményeit a növekvő költségek és a pénzszűke miatt a cégek és a lakosság egyaránt megérzik, sőt pénzpiaci hatásai miatt a költségvetés is megsínyli. Sikerült tehát olyan ötlettel előállni, amely az igazán rászorulókon nem segít, egy szűk réteg kivételével viszont mindenkinek rossz.
A most közzétett, november végi állapotokat mutató statisztika teljes mértékben igazolja az aggodalmakat. Addig mintegy 340 milliárd forintot törlesztettek, ami a teljes, 5200 milliárd forintos devizahitel-jelzálog állományhoz képest még csekély arány. Ez a bankoknak csaknem százmilliárdos azonnali veszteséget jelentett, a törlesztők tehát ugyanennyit nyertek vele. A legérdekesebb adat az, hogy mindehhez csupán 30 milliárdnyi forinthitelt vettek fel, azaz több mint 300 milliárdot saját - vagy családi stb. - tartalékokból fizettek, ami érthető annak fényében, hogy a forintkölcsönök átlagos kamata 11 és fél százalék volt. Tehát az nyerhetett 2-3 milliót, aki ennek kb. háromszorosát mozgósítani tudta. Különösen jól jártak egyes spekulánsok, volt közöttük olyan, aki több mint százmilliót takarított meg a végtörlesztéssel.
A novemberi számokhoz képest óriási ugrást mutatnak a bankszövetségi becslések. Ennek magyarázata a kormány által is ösztönzött év végi hajrá, amelynek eredménye csak egy hónap múlva, a folyamat lezárásakor derül ki. Addig kell ugyanis igazolni a pénzfedezet meglétét, azaz elképzelhető, hogy a jelentkezők egy része kénytelen lesz visszalépni. A bankok azzal számolnak, hogy a végösszeg meghaladja majd a 900 milliárd forintot, és ezzel az azonnali veszteségük eléri a 300 milliárdot. A teljes káruk az adósok és a hosszútávú hitelek elvesztése miatt ennél jóval nagyobb lesz, de az sok évre eloszlik.
Ha úgy hisszük, hogy csak a bankok buknak, tévedünk. A kormány és a Bankszövetség közötti decemberi megállapodás szerint a végtörlesztési veszteség 30 százaléka a bankadóból azonnal levonható, azaz a költségvetésnek, tehát az adófizetőknek mintegy százmilliárdba fog kerülni az ügy, más szóval mi, akiket erről meg sem kérdeztek, akaratunkon kívül ekkora ajándékot adunk azoknak a nálunk átlagban gazdagabb honfitársainknak, akik élni tudtak a végtörlesztéssel. Ez még nem minden: a konstrukciót az uniós szerveknél is megtámadták, s ha elmarasztaló döntés születik, az államnak a bankok teljes kárát meg kell térítenie. Nem véletlen, hogy a Fidesz olyan törvényt fogadott el a parlamentben, hogy ilyen esetben különadót /!/ vethessenek ki ránk.
Mint korábbi cikkünkben is írtuk, a bankokkal kötött egyezség a devizahitelesek megsegítéséről az elkövetkező öt évben további terheket ró majd a költségvetésre. A több elemből álló csomag - része például az átmenetileg rögzített árfolyam csakúgy, mint a forintra történő átváltáskor a tartozás negyedének elengedése stb. - kalkulációk szerint nagyjából 300-350 milliárd forintjába kerül az államnak, a pénzintézetek ennél kevesebbet vesztenek. Nem egészen világos, hogy azok az adófizetők, akik nem vettek fel devizahitelt, netán forintban adósodtak el, miért kötelesek ilyen mértékben támogatni az árfolyamkockázatot felelőtlenül vállalókat. Vigasztaljon az a tudat, hogy ebben az esetben - a végtörlesztéssel szemben - a valóban rászorulókat, nem pedig a módosabb kisebbséget segítjük.
