Szlovákia elszívja a magyar szakembereket

A járműgyártás húzóágazat, a hozzáadott érték szerint azonban az 50 legnagyobb magyarországi cég a termelékenységéhez képest régiós összevetésben igen alacsony bért fizet dolgozóinak, ami az elvándorlás miatt hozzájárulhat a szektorra jellemző munkaerőhiányhoz - derül ki a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) elemzéséből.

2016. november 14., 15:44

Kiemelik: a járműgyártás termelési volumene már 70 százalékkal haladja meg a 2008-as válság előtti szintet, megközelítve a 7100 milliárd forintot, a GDP-hez való hozzájárulása pedig eléri a 4,3 százalékot. A szektorban alkalmazott munkaerő létszáma átlépte a 80 ezret, a járműgyártásban összesen közel 300 cég működik.

osszeszerelesRámutatnak: a hozzáadott érték szerint legnagyobb 50 cég átlagosan bruttó 354 ezer forintot ad havonta dolgozóinak, ami a magyar viszonyok között kedvező adat, de termelékenységüket figyelembe véve legalább 30 százalékkal marad el a környező országokban mért szintektől. A munkabért terhelő magyarországi közterhek kiemelkedő mértéke miatt a nettó bérekben a lemaradás már a 40 százalékot is meghaladja – írták.

A legszembetűnőbb és egyben a legérzékenyebb eltérés a szlovákiai bérszintekhez viszonyítva jelentkezik. Az ottani járműipari társaságok egyre nagyobb mértékben szívják el a hazai, főként az észak-nyugati országrészben élő munkavállalókat, ami tovább súlyosbítja a szektort terhelő munkaerő-hiányt – mutatott rá Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője.

Mivel cégméretenként és régiónként eltérő a hazai járműipari cégek versenyképessége, a megoldást rövidebb távon elsősorban a munkáltatói járulékkulcs csökkentése, míg hosszabb távon az oktatási rendszer átalakítása hozhatja el a KFIB szerint – írja az MTI.

Kifejtették: a munkáltatói járulékkulcs csökkentése lehetőséget adna arra, hogy azokban az állásokban, ahol ezt a munkaerő-piaci kereslet és kínálat viszonyai szükségessé teszik, emelkedni tudjon a szerződés szerinti bruttó bér anélkül, hogy ez veszélyeztetné az adott cég versenyképességét. Ahol pedig nyílt vagy közmunkában elrejtett munkaerő-túlkínálat van, ott a munkaerő költségének csökkentésével élénkíthetné a keresletet – közölték.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a közelmúltban arról beszélt: járulékcsökkentéssel kell a magyar gazdaság versenyképességét erősíteni úgy, hogy öt-hat év távlatában érje el a V4 országok átlagát, Csehország vagy Szlovákia szintjét.

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2025-ös gazdasági évnyitó rendezvényén nem csak Nagy Márton tett bejelentést az adóváltozásokkal kapcsolatban, de Varga Mihály, a napokban hivatalba lépett MNB-elnök és Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott a Puskás Arénában megrendezett eseményen.