Senki nem mert Orbánnak szólni: „főnök ezt ne így, ne ennyiért”
Ha igazak az eddig kiszivárgott hírek, a kormány nagyjából 500 millió euróval többért készül megvenni az E.On cégeit, mint amennyit azok a vagyonértékelések alapján érnek – mondja Mártha Imre Cambridge-ben végzett energiapiaci szakértő az Indexnek.
Szerinte senki nem mert a miniszterelnöknek szólni, hogy „főnök ezt ne így, ne ennyiért”, amikor a szándéknyilatkozatot aláírta, az apparátus pedig most próbálja menteni a menthetőt. Az üzlettől visszalépni iszonyatos presztízsveszteség lenne, továbbvitele viszont nagyon leterheli az állami MVM-et. Ha nem tudnak kialkudni jobb feltételeket, az a döntéshozó testületek tagjainak a felelősségét is felvetheti.
A kormány ígérete szerint néhány héten belül, január 31-ig az államhoz kerül az E.On két cége, a vételár a kiszivárgott hírek szerint 800 millió euró körül lehet. Jó üzletet ez nekünk?
Sajnos olyan feltételek mentén halad a magyar állam, ami nem tűnik túl előnyösnek. Magával a vásárlási szándékkal alapvetően egyetértek, az MVM élén is és azután is többször elmondtam, hogy sok mindennek jobb helye lenne az államnál. De ha az eddig nyilvánosságra került információk és paraméterek mentén megy végbe az üzlet, akkor meg merem azt kockáztatni, hogy Sukoró ehhez képest bábjáték volt.
Nem ér annyit a cég, mint amennyit adunk érte?
Több helyen nyilvánosságra került, hogy vagyonértékelések történtek az ügyben. A piacon keringő és hozzáférhető információk alapján úgy tudom, hogy az egyik vagyonértékelés 40 millió euróról, a másik körülbelül 300 millió euróról szólt. A vételár pedig minden bizonnyal 800 millió euró felett lesz, ha a hivatalos nyilatkozatokból nem is lehet tudni, de az iparágban jártas szakértők nagyjából ezt a nagyságrendet jelölik meg. Ebben az esetben pedig azért van egy 500 millió eurós különbség [290-es euróárfolyamon ez 145 milliárd forintnak felel meg – a szerk.]
A vagyonértékelések ugyan nem nyilvánosak, de ha a vásárlás után kimutatható lesz, hogy a kormány azokat teljesen figyelmen kívül hagyta, és ezzel károsulnak az adófizetők, kit terhel a felelősség?
Éppen a Fidesz vezette be azt a büntetőjogi gondolkodást, hogy nemcsak az aláíró felel, hanem a döntéshozó testületekben ülő igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok is. Tehát aki egy kifogásolható előterjesztést megszavaz, előterjeszt az belekeveredhet. Azt gondolom, van némi aggodalom a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és az MVM igazgatóságában is ezzel kapcsolatban.
Az interjú az
Indexen folytatódik.
