Selmeczi elismerte a "nyugdíjbukta" lehetőségét

Selmeczi Gabriella implicit elismerte, az állam ugyanúgy óriási veszteségeket szenvedhet a nyugdíjvagyonon, mint a pénztárak – írják elemzésükben a Raiffeisen Bank közgazdászai.

2012. május 22., 21:07

A Fideszes politikus hétfőn benyújtott törvényjavaslata az idei potenciális veszteségeket azzal szeretné elhárítani, hogy a visszalépők vagyonát állampapírban és pénzben kéri az állam – idézi a Raiffeisen elemzőit a

Világgazdaság Online.

A parlament honlapján olvasható iromány indoklása szerint a javaslattal elkerülhetővé válik, hogy a 2011. évi visszalépéshez hasonlóan az eszközérték-változásából adódó kockázatokat és esetleges veszteséget a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, illetve közvetetten a magyar állam viselje.

A javaslat alapján a magánnyugdíjpénztáraknak a visszalépés során az átadásra kerülő követelések értékét 2012. október 12-ig kell állampapírban és pénzben átadniuk a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére. A követelésnek legalább a visszalépő tag - 2012. május 31-ei értéknapon fennálló - portfolióján belüli állampapír-aránynak megfelelő részét kell állampapírban teljesíteni. Az átadott állampapírok az értékpapírszámlán történő jóváírás napján a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap tulajdonába kerülnek.

A hozamgarantált tőke feletti összeg kiszámítását a pénztáraknak 2012. május 31-ig el kell végezniük. Mivel a 2012. április havi inflációs ráta csak 2012. május közepén, a 2012. május havi inflációs ráta pedig csak 2012. június közepén áll rendelkezésre, így az elszámolás biztosíthatósága érdekében a hozamgarantált tőke feletti összeg kiszámítása során az elszámolási időszak utolsó két hónapjára a március havi inflációs rátát kell alkalmazni - áll az indoklásban. A törvény a kihirdetést követő napon lépne hatályba.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.