Rettentő ötletelés az új adók közül

A kormánypártok frakciószövetségének szerdai ülésén több olyan javaslat merült fel, amely a tíz napja bemutatott Széll Kálmán-terv egyes pontjainak változására utal.

Bizonytalanná vált, kik és hogyan fizetnék a tranzakciós illetéknek nevezett új bankadót, kedvezményeket kaphatnak a keveset és nagyon sokat telefonálók. Mindezek miatt az érintett cégek is bizonytalanok, miközben a telekom szektorban gőzerővel kell fejleszteni - írja az

„Semmiképpen nem lenne jó jel, ha a megjelenés után egy-két héttel máris elkezdődne az új Széll Kálmán-terv felpuhulása” - mondta az Indexnek Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere azt követően, hogy a szerdai frakcióülésről kiszivárgott információk szerint a képviselők több korábban bejelentett intézkedésről alkudozni kezdtek.

Kedvezmény, áthárítás, megtartás

A miniszterelnök az új Széll-terv kapcsán a képviselői irodaházban újságíróknak arról beszélt, hogy a csekkdíj néven elhíresült tranzakciós illetéket a pénzintézeteknek kell majd fizetniük, az átháríthatóság kérdésével pedig jogszabályok foglalkoznak majd. A telefonadó kapcsán Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a frakcióülésen elmondta, azt csak a havi tíz percnél többet beszélgetőknek kellene fizetniük, és személyenként havonta legfeljebb 700 forint, üzleti előfizetőknek 2500 forint lenne a teher. A miniszterelnököt a frakciónak sikerült meggyőznie a 98 százalékos különadó megtartásáról is.

Bebesy szerint mivel a tervezetben lényegében a pénzügyi tranzakciós adó jelenti a puffert - hiszen annak összege viszonylag széles sávban van meghatározva -, így a puhulás könnyen odavezethet, hogy a máshol kieső bevételek miatt a tranzakciós adót végül a sáv felső határa közelében állapítja meg a kormány. Ez Bebesy szerint nem lenne pozitív jel a piacok számára.

Pénz kell, a többi nem biztos

Sem a Bankszövetség, sem a telekomos cégek nem kommentálták az Indexnek a szerdai fideszes frakcióülésről kiszivárgó információkat. Az érintett cégek és a Bankszövetség szerint addig nem tudnak érdemben nyilatkozni az új teherről, amíg nem látják a konkrét előterjesztést. Egy banki forrásuk úgy fogalmazott, nagy a bizonytalanság az új adók körül, a tranzakciós adóról például az utóbbi hetekben számos egymásnak ellentmondásos információ szivárgott ki, és a politikusok nyilatkozataiból sem derültek ki a részletek.

„A kormány elkötelezettnek látszik abban, hogy a konvergenciaprogramban kitűzött bevételeket teljesítse az adóból. A szolgáltatóktól azt kérik, készítsenek egy listát arról, előfizetőiknek milyen telefonálási szokásaik vannak, az adatok feldolgozása folyik, a részletek így még nem kiforrottak, a minisztériumban is megy az ötletelés” - mondta az Indexnek az egyik telekomos cég munkatársa, aki szerint a Matolcsy által említett kedvezmény is ennek a része. A tízperces, vagyis 20 forintos limit valóban inkább csak jelzésértékű, ugyanakkor a 700 forintos felső határ már azoknak kedvezne, akik sokat telefonálnak, hiszen például egy átlagosan havi 1000 percnyi telefonálást már csak percenként 70 fillérnyi adó terhelne.

A főbb számokat nem érintené

„Költségvetési szempontból nem tekinthetők jelentős felpuhításnak a szerdai bejelentések, a telekomadóból adott 10 perces kedvezmény inkább egy szociális gesztus, a pénzügyi tranzakciós adó fogyasztókra hárításának megakadályozása pedig akár offenzív lépésnek is tekinthető a bankokkal szemben” - mondta a lap kérdésére Samu János, a Concorde makroelemzője.

„A frakcióülés legfontosabb üzenete, hogy a kormány már nyáron elfogadtatná a jövő évi költségvetést” - mondta az Indexnek Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Ezzel szerinte a kormány pozitív üzenetet küld a piacoknak, hiszen azzal, hogy korán véglegessé válnak a jövő évi büdzsé sarokszámai, kiszámíthatóságot és elkötelezettséget mutathat. Ez Forián Szabó szerint segíthet abban, hogy viszonylag korán kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól, illetve gyorsíthatja a megállapodást az EU és az IMF hitelcsomagjáról.

Gyorsan stabilizálnának

„Az elmúlt egy-két hét összes lépése abba az irányba mutat, hogy a kormány pár hónapon belül meg szeretne állapodni a szervezetekkel” - mondta az elemző. Így végeredményben a lépés stabilizálhatja az ország piaci helyzetét és csökkentheti az országkockázatot.

Orbán szavaiból ugyanis az derült ki, hogy a jövő évi költségvetés sarokszámait még az Ecofinnak a kohéziós forrásokról szóló döntése előtt szeretnék elfogadni, ezzel is erősítve a piaci bizalmat. Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) márciusban döntött arról, hogy befagyasztja a kohéziós források egy részét (145 milliárd forintot), mert Magyarország az elmúlt nyolc évben nem tudta megfelelő módon 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt. A döntést június 22-én vizsgálják felül.

Az új adókat közvetlenül akár a cégek, akár az ügyfelek fizetik meg, a fogyasztókat mindenképpen negatívan érinti majd, de az adminisztráció miatt a bankokra és telekomcégekre is jelentős terhet ró. Az Index forrásai szerint a rendszer kiépítése a távközlési cégek idei fejlesztési forrásainak nagy részét biztosan elviszi, a kedvezmények, kivételek beépítése pedig csak tovább bonyolítja majd a képet. Továbbra is kérdés ráadásul a telefonadóval kapcsolatban, hogyan fizetik majd az adót a feltöltőkártyával mobilozók, és mi lesz azokkal, akik flottán belül most nulla forintért hívják egymást.

Egy fideszes képviselő az Indexnek a szerdai frakcióülés után azt mondta, Orbán Viktor abban bízik, hogy az állami mobilszolgáltató akkora versenyt generál majd a mobilpiacon, hogy az az árakat is a mélybe rántja majd, így az új, fogyasztókra kivetett sarc alig lesz érezhető. Egy kormányzati tisztséget is betöltő képviselő ugyanakkor szerdán arról beszélt, hogy a telefon- és tranzakciós adó mértéke adott esetben akár emelkedhet is, ha a beszedni tervezett pénz nem lesz elég a költségvetési stabilitáshoz.