Pénzügykutató: Még lendületben a magyar gazdaság

Idén is nagyjából tartja a tavalyi négy százalék körüli ütemét a magyar gazdaság, amely az Európai Unió átlagához képest jó teljesítményt látszik nyújtani, de a térségben a mutatói már egyáltalán nem kiemelkedőek. Ez a véleménye tömören a Pénzügykutató munkatársainak, akik szerdán tették közzé tavaszi előrejelzésüket, ám a választások miatt nem vállalkoztak arra, hogy a jövő évi folyamatokra is prognózist készítsenek. Minthogy azonban az Orbán-kormány erőltetett ütemben hívja le és előlegezi meg az uniós támogatásokat, várhatóan kimerülnek a növekedés forrásai 2019-től. Lengyel László elnök-vezérigazgató szerint

az utóbbi hat-nyolc évben az Európai Unióból érkező pénzeket úgy használták fel, hogy az állami beruházások zöme nem szolgálja a növekedés fenntarthatóságát hosszabb távon,

sőt, amik idén (például sportlétesítmények) még hozzájárulnak a bruttó hazai termék (GDP) bővüléséhez, az jövőre a fenntartási költségek már inkább levon belőle.

Pusztán a számokat nézve azonban a gazdaságról tavaly kialakult és idén tovább formálódó kép nem kedvezőtlen –mondta el Várhegyi Éva tudományos főmunkatárs. Mint kifejtette, tavaly meglódult a magyar gazdaság, és a lendület az idén is kitart, a négy százalék körüli növekedést a kedvező világgazdasági konjunktúra mellett elsősorban az uniós pénzforrások gyorsított felhasználása táplálja, de szerepet játszik benne a választásokra tekintettel is fellazított költségvetési és jövedelempolitika, továbbá a gazdaságélénkítő, negatív reálkamattal a fogyasztást, az ingatlan-befektetést ösztönző monetáris politika. A múlt évben az uniós pénzek gyorsított felhasználásának hatására dinamikusan bővültek a beruházások, a fogyasztást pedig a kiengedő jövedelempolitika és a munkaerőhiány miatt tíz százalékkal emelkedő reálkeresetek erősítették. A munkanélküliségi ráta tovább süllyedt, idén 3,5 százalékra csökkenhet, a foglalkoztatási ráta megközelítette a hatvan százalékot. Az élénkebb kereslet kissé felfűtötte az inflációt, ám az még jóval a három százalékos célérték alatt maradt.

Az ösztönző monetáris politika, az alacsony reálkamatok, valamint a lakáspiac élénkülése egyaránt megnövelte a hitelkeresletet és kínálatot. A lakosság új hitelfelvételeit azonban még ellentételezték a törlesztések, a vállalatok pedig továbbra is nettó megtakarítói pozícióban maradtak. A belső kereslet hatására megnövekvő import mérsékelte a külkereskedelmi aktívumot, ám a jelentős uniós transzferek miatt továbbra is tekintélyes külső finanszírozási többlet jött létre. Ezek a körülmények az államháztartási hiánycél elérése mellett is teret engedtek a tavalyi utolsó negyedévben az ad hoc költségvetési költekezésnek.

A Pénzügykutató szerint idén is kedvező, bár sokasodó kockázatokkal terhelt világgazdasági környezetben bővülhet a magyar gazdaság. A 3,9 százalékosra prognosztizált hazai növekedés fő húzóereje a fogyasztás marad, amelyet a kormány fiskális és jövedelempolitikája (bérek, családi adókedvezmény növelése) mellett a jegybanki politika is ösztönöz. Az uniós források gyorsított felhasználásával gerjesztett beruházások is a növekedés meghatározó tényezői maradnak. A magánvállalkozások beruházásait a kedvező konjunktúrán túl az erősödő munkaerőhiány is ösztönzi, az élőmunkát igyekeznek tőkével való kiváltani. A munkaerő szűkössége miatt azonban a foglalkoztatás eléri a határát, amin csak a közfoglalkoztatottak jelentős hányadának a munkaerőpiacra terelése, illetve a külföldön dolgozók hazatelepülése segítene – ám erre rövidtávon nem látnak esélyt a Pénzügykutató szakértői.

A prognózishoz fűzött elemzésben úgy fogalmaznak, hogy a gazdaság dinamikus növekedése egyelőre nem veszélyezteti az egyensúlyi helyzetet, mivel a jelentős mértékű uniós forrásbevonás mind a fizetési és a tőkemérleg, mind az államháztartási pozíciókat javítja.

A lendület kitarthat 2019-ig, ám ezt követően, az uniós források mérséklődésével várhatóan megtörik, mivel a növekedés belső motorjai nem erősödtek meg kellően.

Míg a meglóduló beruházások gyorsították a potenciális növekedés ütemét, a humántőke mennyisége és minősége nem változott kedvezően, az oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságai miatt a személyi feltételek sem javultak, ez pedig gyengíti a magyar gazdaság versenyképességét és gátolja a felzárkózását. A fiskális és monetáris élénkítés sem folytatható sokáig. A jó költségvetési és adósságmutatók mögött súlyos feszültségek húzódnak meg, mivel a kiadások rossz, átgondolatlan elosztása nem képes enyhíteni a nagy elosztó rendszerek forráshiányát. A monetáris lazításnak pedig a nagy jegybankok szigorító politikája és az élénkülő belső kereslet hatására fokozódó infláció szab gátat. Minthogy a magyar kormány és jegybank a kivételesen kedvező külső konjunkturális feltételek mellett maximálisan kihasználja a gazdaságélénkítés minden eszközét, az előbb-utóbb bekövetkező recesszió idején nem marad tér az anticiklikus gazdaságpolitikára.

Az előrejelzés szerint a tavalyi négy százalékos iramot követően idén 3,9 százalékkal bővülhet a GDP, a beruházások a 2017-es csaknem 17 százalék után kilenc százalékkal emelkedhetnek, míg a háztartások fogyasztása négy százalék feletti, kissé gyorsuló tempót diktálhat. A reálkeresetek a tavalyi tíz százalékos megugrást követően hét százalékkal emelkedhetnek. A megugró fogyasztás miatt az import dinamikája meghaladja az exportét, de a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérlegben továbbra is többlet keletkezik, amely azonban fokozatosan mérséklődik. Az államháztartás egyenlege az uniós küszöbérték alatt marad, de meghaladja a GDP két százalékát, s Neményi Judit tudományos tanácsadó fel is hívta rá a figyelmet, hogy az EU-ban jelenleg ez magas értéknek számít.

Külföldi közvetlen befektetésként tavaly kétmilliárd euró érkezhetett az országba, s idén is ennyire lehet számítani, ám ezt a tőkét a multinacionális cégek jelenleg Magyarországon működő