Páratlan pofátlanság: pikáns parlamenti pacsmagolás

Miközben az összes parlamenti párt politikai nyilatkozatot írt alá a párt- és kampányfinanszírozás alapelveiről a Transparency International Magyarország kezdeményezésére, addig a héten sorra fogadták el a Parlamentben azokat a törvényeket, amelyek újabb alkalmakat adnak a korrupcióra.

2012. április 5., 14:17

Tegnap közös politikai nyilatkozatot írt alá a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Demokratikus Koalíció a párt- és kampányfinanszírozás alapelveiről a Transparency International Magyarország kezdeményezésére tartott egyeztetést követően.

A nyilatkozatban a pártok vállalták, hogy a parlament őszi ülésszakán olyan törvényt fogadnak el, amely biztosítja az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot a párt- és kampányfinanszírozásban.

A dokumentumot a Fidesz-KDNP részéről Gulyás Gergely fideszes politikus, Tóbiás József (MSZP), Karácsony Gergely (LMP), Schön Péter (Jobbik), írta alá, míg a parlamenti frakcióval nem rendelkező Demokratikus Koalíció nevében Varjú László látta el azt kézjegyével.

A nyilatkozatban a pártok hat alapelvet határoztak meg, amelyek alapján majd törvényt alkotnak.

Az első alapelv szerint a jelölő szervezetek, a jelöltek és a jelölteket támogató szervezetek átláthatóvá teszik bevételeiket és kiadásaikat, valamint a pártok és alapítványaik működésére vonatkozó információ közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek.

Rögzítik azt is, hogy a médiában és más felületeken való megjelenést valamennyi jelölt számára azonos feltételekkel kell biztosítani és az erre fordított kiadásokat nyilvánosságra kell hozni.

A nyilatkozat szerint tiltani kell a kormányzati és önkormányzati korteskedést, valamint az Állami Számvevőszéket bíznák meg a párt- és kampányfinanszírozás törvényességi felügyeletével.

A dokumentum szerint biztosítani kell a pártok működéséhez szükséges minimális állami forrásokat és ösztönözni kell a pártokat arra, hogy magánszemélyektől támogatást gyűjtsenek, ugyanakkor el kell kerülni a túlzott állami függőséget és a gazdasági érdekcsoportoknak való kiszolgáltatottságot.

A nyilatkozat azt is rögzíti, hogy a kampányra vonatkozó szabályok egyaránt vonatkoznak az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, valamint a népszavazásokra.

Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója azt mondta, az egyeztetésen a pártok elfogadtak egy témalistát is, amelynek részleteiről májusban folytatják a tárgyalásokat. Közölte, hogy a tavaszi ülésszak végére készülhet el a párt- és kampányfinanszírozásról szóló szabályozás normaszövege, amelyet az őszi ülésszakon fogadhat el az Országgyűlés - írta az MTI.

Oligarchulunk

A nyilatkozathoz képest a parlament egész heti munkájában fedezhetünk fel olyan törvényeket, amelyek szélesre tárják a kaput a korrupció előtt. Hétfőn a parlament elfogadta a kiemelt beruházásokról szóló törvény módosítását, amelynek segítségével egyszersmind módosították a közbeszerzési törvényt is. Kedden a parlament tárgyalta, az örökségvédelmi törvény módosítását, és a földmérési és térképészeti törvényt is. A négy módosítás négy lépés a korrupció és az oligarchák támogatása felé - hívta fel a figyelmet a

Kettős Mérce blog.

Elsőként a parlament a kiemelt beruházásokról szóló törvényt fogadta el hétfőn. Ez az a törvény, ami az egész Sukoró-ügy alapját képezte, és ami gyakorlatilag kivehet beruházásokat a normális eljárás alól. A Fidesz ezt a törvényt ahelyett, hogy eltörölte volna, inkább szélesítette alkalmazhatóságát. Sőt, ennek a törvénynek a segítségével módosították a közbeszerzési törvényt úgy, hogy nemzetbiztonsági érdekekből, 10 évre titkosítani lehessen közbeszerzési pályázatokat. (A Kettős Mércének ezen a ponton a Közgép nevű cég jutott az eszébe...)

A Kettős Mérce hozzáfűzése: "Mi nem tudunk arról, hogy különböző terrorista csoportok közbeszerzési pályázatok útján kívánnák megtámadni Magyarországot, így csak annyit sejthetünk, valami mutyi van a háttérben."

Kedden jött az örökségvédelmi törvény vitája. A törvény egyik módosítása úgy lecsökkentené a régészeti feltárások idejét, és a kontroll lehetőségét, hogy ezzel a jövőben a beruházóknak ne is kelljen foglalatoskodnia.

A harmadik földmérési törvény: „(18) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 . évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 27 . § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki :

[A közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot — az adatfajták meghatározásával — törvény] az adat közérthető formában történő megismeréséhez szükséges szakértelem igénybevételére tekintettel [korlátozhatja]"

Ez pontosan azt jelenti ami a

parlamenti előterjesztésbenle van írva. Az adatok megismeréséhez való jogot szakértelem hiányára hivatkozva korlátozná a törvény.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.