Paks - a jövő nemzedékek sorsa a tét

Azért vannak jóval fontosabb dolgok is annál, ki lesz a kormányfő az elkövetkező néhány hónapban és ki hozza meg az amúgy is elkerülhetetlen megszorító intézkedéseket. Ilyen például az, lesz-e elegendő energiaforrás az országban 15-20 év múlva és az azt követő évtizedekben. A jövő nemzedékek sorsáról van szó, ehhez képest ez a téma teljesen a háttérbe szorult a pillanatnyi politikai csatározások mögött. Ez a jelek szerint jót tett neki, mert nem vált a pártok közötti hatalmi harcok és ész nélküli adok-kapok játék áldozatává. Így volt lehetséges, hogy a józan megfontolás kerüljön az előtérbe és végre konszenzus alakulhasson ki egy meghatározó kérdésben.

A parlamenti határozat lényege, hogy szükség van a paksi atomerőműben új blokkokra hazánk hosszútávú energiabiztonságának megteremtéséhez, ezért meg kell kezdeni az ezt célzó konkrét döntés előkészítését. Ahogy a javaslat előterjesztésében, valamint szakmai és politikai elfogadtatásában kulcsszerepet játszó Podolák György, a parlament gazdasági bizottságának elnöke a 168ora.hu-nak kifejtette, ezzel felgyorsulnak a lehetséges megoldásokat elemző szakmai egyeztetések. Először is azt kell eldönteni, milyen típusú és teljesítményű reaktorokra lenne szükség, milyen fűtőanyaggal, milyen belső rendszerekkel. Ebben a konzultációs folyamatban több száz szakember vesz részt annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb megoldás szülessen technológiai, biztonsági, gazdaságossági és finanszírozási szempontból egyaránt.

Podolák György szerint a szakmai és a politikai döntéshozók egyaránt tisztában vannak vele, hogy az energiaellátáshoz az új paksi blokkok feltétlenül szükségesek. A több évtizedre szóló elemzések azt mutatják, hogy mivel a jelenleg működő erőművek átlagéletkora csaknem 25 év, 15-20 éven belül mintegy 6000 megawattnyi új kapacitásra van szükség. Ebből kb. kétezer esne Paksra, azaz a mostani 40 százalékos részesedése a hazai áramellátásból nem változna, az új blokkok nélkül azonban ez a mennyiség hiányozna. Fontos szempont az is, hogy jelenleg a korszerű atomerőművek adják tömegméretekben a legolcsóbb és környezeti szempontból a legtisztább energiát.

Ezt a parlamenti bizottsági vitákban a zöld szervezetek képviselői sem tudták cáfolni. Jellemző, hogy a nukleáris erőművekkel szembeni szokásos bizalmatlanságon túl csak a határozati javaslat jogi megalapozottságát próbálták kétségbe vonni. Külön színfolt volt Podolák György szerint az érvelésükben annak felvetése, miért támogatja az ellenzék a mostani éles politikai légkörben ezt a javaslatot.

A Paks ellen megmozduló szakmai lobbyk is inkább a finanszírozhatóságot és a majd megtermelendő áram olcsóságát vonták kétségbe. Podolák György nem akart számháborúba bocsátkozni, mondván: korai még erről beszélni, hiszen minden konkrét kérdés nyitott. Szerinte nyilvánvaló, hogy egy atomerőművi beruházás sokkal többe kerül, mint egy gázturbinás erőmű, viszont a fűtőanyag költség az utóbbinak csupán 10-20 százaléka. A megoldási lehetőségek kapcsán egy most épülő, 1600 megawattos finnországi atomerőmű példáját említette, amely 4 milliárd euróba kerül, viszont teljes kapacitását már 60 évre előre eladta. A vevők olyan magánvállalatok és intézmények, amelyek a finanszírozásban részt vesznek, ezért cserében áramot kapnak majd.

A gazdasági bizottság elnöke azt hangsúlyozta, nálunk is többféle lehetőség nyílik a finanszírozásra, nem szükséges a költségvetést terhelni. A megkötés csupán annyi, hogy stratégiai okokból Paks állami ellenőrzés alatt maradjon. A részleteket az elkövetkező két-három évben kell majd a szakmai kérdésekkel együtt kidolgozni, azután lehet majd a végleges döntést meghozni és a beruházást megkezdeni. Optimális esetben a kétezer watt körüli kapacitás a 2020-as évek közepén kezd el működni és 60-70 évig termelhet áramot - húzta alá Podolák György.