Összeomlanak a rendszerek, ha ez így marad
Az idén február és április között a foglalkoztatottak száma 3 millió 850 ezer, a munkanélkülieké pedig 323 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 7,7 százalék volt, 0,2 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbi szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.
A vizsgált időszakban a 15-74 éves népesség 54,1 százaléka, a 15-64 éveseknek 61,0 százaléka, a munkavállalási korúaknak pedig 63,6 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. 2008 február-áprilisában a 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 850 ezer volt, ami közel 52 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.
A nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,2 százaléknak felelt meg, ami 0,7 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliek 47,3 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,1 hónap.
A munkanélküliek aránya a növekedés ellenére önmagában nem kirívó, alig magasabb az európai átlagnál, és vannak uniós országok, például Lengyelország, ahol tíz százalék feletti az álláskeresők aránya. Sokkal aggasztóbb az alacsony és csökkenő foglalkoztatottság. Nyugat-Európában a foglalkoztatási ráta átlagban 70 % körül van, és ezt a szintet az úniós elvárások szerint az új tagállamoknak, köztük hazánknak is el kell érnie. Az elvárás nem öncélú, hiszen az ország működéséhez elengedhetetlen ellátó rendszerek - egészségügy, oktatás, szociális háló stb. - fenntartásához hosszabb távon szükségszerű az aktívak arányát növelni. Ha ez belátható időn belül nem következik be, az egész összeomolhat.
Jelenleg Magyarországon egy dolgozó önmagán kívül három embert tart el. Ez csak úgy lehetséges, hogy magasak az adók és egyéb járulékok, amit az élőmunka és a jövedelem után kell fizetnünk. Ez viszont visszafogja a gazdaság fejlődését, a GDP növekedését, ezáltal a megtermelhető új értéket. A továbblépés alfája tehát a foglalkoztatottság növelése, az adó- és járulékfizetők számának emelkedése, ami lehetővé teszi a közterhek csökkentését és így élénkíti a gazdaságot.
Nem véletlen, hogy kormány és ellenzék egyaránt ezt helyezi előtérbe. Orbán Viktor egymillió új munkahelyről beszél, a gazdasági miniszter a foglalkoztatást növelő programokról és a szociális rendszer átalakításáról, a munkába állás ösztönzéséről. Ugyanezt a célt szolgálja a nyugdíjkorhatár tervezett emelése is. A költségvetés jelenlegi helyzete ugyan korlátozza a mozgási lehetőséget, de az adatok azt mutatják, nem halogatható tovább hathatós intézkedések megtétele valamennyiünk jövője érdekében.
