Orbánék taktikázása az IMF-fel: nekünk fáj

Bár az Unióval a tárgyalások nagy részén már túl vagyunk, a Valutaalap részéről további problémák merülhetnek fel, ezért nem lehet tudni, mikor születhet megállapodás az IMF-tárgyalások menetrendjét illetően – ezt Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató ZRT. főmunkatársa mondta az ATV Start című műsorában.

2012. május 4., 07:02

Ami az Európai Bizottság a kormány intézkedéseivel kapcsolatos kifogásait illeti, a közgazdász szerint a bírói nyugdíjkorhatár, a jegybanki függetlenség, és az ombutsman ügyében is valójában kőkemény gazdasági kérdésekről van szó, hiszen a befektetőknek biztonságra van szükségük, márpedig a kormány az ellensúlyok kiiktatásával éppen ezt a befektetői biztonságot ásta alá.

Petschnig szerint az IMF-megállapodás körüli bizonytalanság azt mutatja, hogy az Orbán-kormány egyáltalán nem költségérzékeny a döntései meghozatalakor, hiszen a tárgyalások elhúzódása, illetve a gazdaság piacról történő finanszírozása miatt immár százmilliárd forintot is meghaladó kamattöbbletet kell fizetnünk. A közgazdász szerint ezzel a kormány egy rendkívül felelőtlen politikát folytat, mert a magyar gazdaság hosszú távú érdekei helyett kizárólag a saját politikai érdekeit helyezi előtérbe.

Petschnig szerint ráadásul Magyarországnak nem csupán egy biztonsági hitelmegállapodást kellene kötnie a Valutaalappal, a magyar állampapír-kamatok ugyanis csak abban az esetben érhetnék el a Széll Kálmán Tervben prognosztizált szintet, ha az államadósság finanszírozása a Valutaalap hitelkeretéből történne.

A Kínával kötött gazdasági megállapodással kapcsolatban a közgazdász azt mondta, a korábbiakhoz képest a mostani megállapodások komoly visszalépést jelentenek, vélhetően azért, mert az elmúlt egy évben a kínai befektetők alaposan átgondolták, hogy hova érdemes tenni a pénzüket - hangzott el az

ATV-ben.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.