Nyugdíj: Ettől függ a nyugdíj összege 2025-ben
Farkas András nyugdíjguru összefoglalta, mely tényezők befolyásolják 2025-ben a nyugdíj összegének kiszámítását.
Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru alapítója hírlevelében foglalja össze, mely tényezők alakítják 2025-ben a nyugdíjszámítást.
Így számítják a nyugdíjat 2025-ben
A teljes elismert szolgálati idő (azaz az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő) napjainak számát 365-tel elosztva megkapjuk, hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő. Az osztás eredményéből csak az egész számokat lehet figyelembe venni, a töredékév ebben az összefüggésben nem számít. Ettől az évszámtól függ a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértéke (például 40 évhez 80% a szorzó mértéke).
Az átlagszámítási időszakban – az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban – szerzett nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapját képező kereseteket minden évre vonatkozóan, az adott évben érvényes szabályok szerint „járuléktalanítani" kell.
Az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjalapot képező járuléktalanított éves kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint „adótlanítani" kell.
Ezt követően a járuléktalanított és adótlanított, vagyis nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni (kivéve a nyugdíjmegállapítás évében és az azt megelőző évben, tehát a 2025-ben és a 2024-ben szerzett kereseteket). Idén 2025. március végén, április elején teszik közzé a valorizációs szorzót, amely a 2024-es mértéknél várhatóan 13,6%-kal lesz magasabb.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2025. január 12., 15:08
Az információk szerint, lehetséges, hogy hamarosan a nyugdíjasok is igénybe vehetik a Vidéki Otthonfelújítási Program támogatását.
Gazdaság
2025. január 10., 14:16
Az információk szerint ma Magyarországon nyugdíjba lépők 19,9 százaléka dolgozik, de vannak olyan európai országok, ahol magasabb ez a szám.
Gazdaság
2025. január 9., 14:34
Bővült a megőrzendő dokumentumok köre, a jövőben már foglalkoztatási igazolásokat is meg kell őrizni a nyugdíj igényléséhez.
Az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt.
Az így megkapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet, amit pedig el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó „életpálya" átlagkeresetet.
Ezzel még nincs vége, mert elképzelhető, hogy szükség szerint degresszálni kell az így kapott összeget, vagyis ha a havi nettó „életpálya" átlagkereset meghaladja a 372 ezer Ft-ot, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó kereset-részeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni.
Az így kiszámított havi nettó (járuléktalanított, adótlanított, valorizált) és szükség szerint degresszált „életpálya" átlagkereset összegét meg kell szorozni az 1. pontban foglaltak szerint meghatározott nyugdíjszorzó százalékos mértékével, és már meg is kaptuk a nyugdíj induló összegét.
Azoknál, akik jogosultak rá, ezt az összeget meg kell növelni a nyugdíjbónusz összegével, így kapjuk meg a nyugdíj folyósítandó összegét. (Nyugdíjbónusz csak a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése után szerezhető, a nők kedvezményes nyugdíja igénylése esetén ilyen nyugdíjnövelésre nincs mód.)
A nyugdíjszámítás számos más részletszabályozótól is függ, a fent ismertetett számítási mód az általános nyugdíjszámítás főbb szabályait foglalta össze.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)
