"Nagy valószínűséggel" fizetnek a MÁV Cargoért. Ugye ez vicc?
A közszférában szerzett nagy tapasztalat a jelek szerint nem feltétlenül párosul jó kommunikációs vénával. Ha a sajtó megalapozott információk alapján kétségbe vonja, hogy az óriási sikernek beharangozott több mint százmilliárdos bevétel teljes egészében befolyik majd, erre két dolgot tehet az illetékes államtitkár. Vagy hallgat és időt kér a kivizsgálásra, vagy kijelenti, hogy felesleges az aggodalom, a vételár egésze igenis befolyik. Nagy kockázata az utóbbi állítással sincs, hiszen csak 2010-re derül majd ki, valóban lesz-e az államnak pénzvisszatérítési kötelezettsége és ha igen, mennyi.
Egyet viszont semmiképpen sem mondhat: azt, hogy a " vételár nagy valószínűséggel befolyik". Erre ugyanis még az ügyet nem ismerő állampolgár is felkapja a fejét és érzi, hogy itt valami nem stimmel. Arra gondol: ha én eladom például az autómat, hogy köthetnék olyan szerződést, aminek alapján a vevő nem vita nélkül kifizeti a kialkudott árat, hanem az majd "nagy valószínűséggel befolyik"? Az ilyen nyilatkozat nem csökkenti, hanem éppen növeli a gyanakvást.
Ezek után fenntartásokkal tudjuk csak fogadni Csepi Lajos kijelentését, hogy a társaság értékesítésére kiírt pályázatot lezáró szerződésben a MÁV nem vállalt túlzott kockázatot, és a költségvetést sem terhelik a bevételt csökkentő számottevő kiadások. Állítása szerint alaptalan a feltételezés, hogy a MÁV Cargo privatizációja csak azzal zárulhat le, ha a költségvetés 15 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre a Győr- Sopron-Ebenfurti Vasútnál. Ilyen, a privatizációs bevételt csökkentő kötelezettsége a kormányzatnak nincs, mondta, hozzátéve: a vételárat a győztes konzorcium tagjai közösen fizetik, így a Rail Cargo Austria (RCA) és a GYSEV megállapodásán múlik, hogy a két cég mennyivel járul hozzá számlája rendezéséhez.
Ez igaz, de mi van akkor, ha az osztrákok ragaszkodnak a pályázatukban szereplő finanszírozási arányokhoz?
A számvevőknek azzal a megállapításával kapcsolatban - azaz 25 milliárd forinttal csökkentheti a MÁV Cargo-eladásból származó bevételt a cég privatizációs szerződésében szereplő árvisszatérítési lehetőség - az államtitkár szintén sajátos érvrendszert használt. Kijelentette: 2011 januárjában kérhetik ugyan a magyarországi vasúti pályahasználat reálérték feletti drágulásának megtérítését, de szerinte rendkívül valószínűtlen, hogy miközben a kormányzat vonzóbbá akarja tenni a vasúti áruszállítást a fuvaroztatók számára, jelentős - 25 milliárd forint visszafizetését indokolttá tevő - mértékben emelje a pályahasználat díját.
A kérdés itt is felmerül: akkor várhatóan mennyit fog emelni? Ki tud erre választ adni, ha a szakállamtitkár nem?
Csepi Lajos a MÁV Cargo alapításakor és a privatizáció során elkövetett esetleges szabálytalanságokról kijelentette, hogy az ÁSZ hivatalos jelentésének megjelenése után dől majd el, hogy az akkori gazdasági tárca vagy a MÁV követett-e el hibákat. Az esetleges tévedések azonban szerinte a cég privatizációjának hitelét önmagukban nem ássák alá. Ez az, amivel a fentebb említettek ismeretében az emberek többsége aligha ért egyet.
Kapcsolódó hír, hogy az Európai Unió versenyhatósága várhatóan csak feltételekkel engedélyezi a MÁV Cargo privatizációját – tudta meg la 168ora.hu. Jó esetben szeptember elején adhatja jóváhagyását Brüsszel, de ha valamennyi tagállamtól véleményt kér, a procedúra jövő évig elhúzódik.
