Multiknak adja el boltjait az Orbán-rajongó CBA-alapító

2017. december 5., 08:46

Szerző:

Lidl lesz a Blaha Lujza téri CBA-ból, Baldauf László, a magyar üzletlánc tavaly nyugdíjba vonult alapítója már meg is egyezett a német multival a tranzakcióról. Baldauf előrehaladott tárgyalásokat folytat a Ferenciek téri közértjétől is, és más egységeit is el-, illetve bérbe adná – értesült a Portfólió. 

A plázastop miatt ma képtelenség új üzleteket nyitni Magyarországon, ez a helyzet pedig kapóra jöhet azoknak, akik jó áron szeretnének kiszállni a kiskereskedelemből.

Fotó: Youtube

A jelek szerint ugyanakkor hiábavaló volt a magyar kormány törekvése, amely szerint az üzletek több mint ötven százaléka hazai tulajdonban legyen. Hasztalan igyekeztek a Coop- és a CBA-láncokat helyzetbe hozni a szabályozási környezet átalakításával, éppen ellenkezőleg sült el a törekvés. Az emberigényes kiskereskedelmi szektorra ráadásul rányomja a bélyegét a minimálbér és a garantált bérminimum gyors emelése, ami ronthatja a cégek profittermelő képességét.

Pedig nemcsak Orbánék voltak jók a CBA-hoz, hanem fordítva is: Baldauf annak idején hevesen kiállt például a vasárnapi zárvatartás mellett, a cég dolgozóit arra buzdította, hogy menjenek el a Békemenetre, az irodáját pedig egyebek mellett egy Orbánnal közös fénykép díszíti – tesszük hozzá.

Baldauf egyik korábbi ügyletének már szemmel látható eredménye is van: a Váci út 201. szám alatt eddig üzemelő CBA helyett november közepéről már a Lidl-cégér mögé térhetnek be a vásárlók.

Ugyanakkor az egykori CBA-elnök nem csak a német diszkontlánccal folytat tárgyalásokat, egyes boltjait egymással összekötve értékesítené – mondta a lap egyik forrása, aki úgy tudja, hogy Baldauf megválna például a budapesti Arany János utcai, tárnoki, ürömi, erdőkertesi, szadai érdekeltségétől.

A Portfólió cikkének megjelenése után Baldauf László a Független Hírügynökséggel közölte,  hogy részletekbe nem szeretne bocsátkozni, de azt muszáj leszögeznie, hogy semmit nem kíván eladni, nem volt és nincs is ilyen terve.

A Lidllel folytatott tárgyalásokról mindössze annyit volt hajlandó elárulni: folynak tárgyalások, de egyelőre semmi konkrétumot nem tud és nem is akar említeni.

Már rögtön az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiánycél 58 százalékát a kormány, aminek két legfőbb oka a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok voltak. Ebből adódóan a költségvetés kiigazítása elkerülhetetlen, amit minden bizonnyal a lakosság is megérez majd.

Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.