Miért kellene kitalálni Budapestet?

Nos nekem van egy alapvető problémám. Nem is kicsi. Budapest a rendszerváltás óta csodát hajtott végre. A szürke szocialista városból, Demszky vezetése alatt valóban egy modern, európai világváros épült fel. Sokan hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy milyen volt, amikor arról beszélünk, hogy milyen legyen. Ki emlékszik ma már arra, hogy a rendszerváltás után még igen magas százalékban voltak jelen a városban földutak! Ki emlékszik még arra, hogy nagyon sok utcában nem volt gáz bevezetve! És ma már a távolság megszépíti azt is, hogy az IKV mennyire hagyta lerobbanni a kezelésében álló házakat. Hogy a lakók, amikor megkapták a lehetőséget arra, hogy tanácsi lakásaikat megvásárolják, akkor még nem tudták, hogy romhalmazokat örökölnek ezzel meg, amire milliókat kell költeni. A fővárosunk, amikor felszabadult a tanácselnök elvtársak uralma alól, elkezdhetett volna szárnyalni. De bizony sajnos, el voltak törve rendesen a szárnyai, úgy meg nem egyszerű mutatvány ez.

Emlékeznek még arra itt emberek, hogy milyen kevés autó volt a városban a mostani viszonyokhoz képest? Emlékeznek arra, hogy a BKV az átkosban hagyta járműparkját lerobbanni és az építményeit is? Emlékeznek arra, hogy a közművek sem voltak karbantartva, hogy az utakat is elhanyagolták?

Az új városvezetés tervekkel tele indult el. Aztán rázúdult a nyers valóság, a csillogó felszín mögé rejtett romhalmaz és pusztulás. A semmiből kellett volna gyakorlatilag ezekre a problémákra megoldásokat találni. Ma sem tudom, hogyan sikerült ezt a nagy adag szemetet eltakarítani és rendbehozni, amit tönkre tettek a tanácselnök elvtársak és a szocialista rendszer. De sikerült. Több száz kilométer autóutat újítottak fel. Megszépült az Andrássy út, a Dózsa György út és nagyon sok egyéb főútvonalunk. A földutak száma minimálisra csökkent, és ma már gyakorlatilag mindenhol bent van a gáz az utcákban. A BKV járműparkja is fel lett újítva, rendbe lettek hozva a metró állomások, eredeti állapotára lett megszépítve a földalatti. Olyan finanszírozási- támogató rendszert dolgoztak ki a fővárosban a társasházak számára, amiből a legfontosabb problémáikat, saját forrás nélkül is akár meg tudták oldani. Mára szinte mindenhol ki lett cserélve a közmű hálózat. A romok eltakarítása után elindult a város dinamikus építése. Sorra nyíltak a modern bevásárló centrumok, felújításra kerültek a fürdőink, strandjaink, itt sikerült legjobb kezelést találni a munkanélküliek problémáira. Hihetetlen ütemben tudott Demszky vezetésével fejlődni a város.

Hogy értékelni tudjuk, ami eddig történt, ahhoz emlékeznünk kell arra, milyen volt előtte. És érdemes nemzetközi mérvadó szakértők véleményét is meghallgatni, akik Budapestről elismerően nyilatkoznak és a város eredményeit rendre méltatják. Álljon itt pár ezek közül röviden:

Budapesten legkellemesebb az élet az új EU-tagok fővárosai között” (Economist Intelligence Unit, 2005. október)

Budapest az infrastruktúra és az életminőség terén a térség minden más városát megelőzi.” (Capgemini - Amrop Hever Global Executive Search, 2005- március)

Az európai nagyvárosok közül Budapest rendelkezik a legtöbb embert elérő tömegközlekedési hálózattal.” (Eurostat évkönyv a régiókról, 2005. október)

Az egy főre jutó GDP Budapesten 25%-kal meghaladja az európai átlagot.” (Eustat: az Európai Unió Statisztikai Évkönyve + KSH :Magyarország Nemzeti Számlái, 2005 október)

Budapest egyike annak az öt európai nagyvárosnak, amelyek a legtöbbet teszik saját fejlődésükért.” (European City Monitor, 2005, október)

Budapest továbbra is vonzó befektetői célpont a közép-európai térségben, a már itt lévő cégek 79 százaléka választaná ismét”. (Német-magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara /DUIHK/ 2005-ös konjunktúrajelentése)

Az európai nagyvárosok közül Budapesten fejlődik legdinamikusabban a turizmus.” (Európai Városok Turisztikai Hivatalainak Szövetsége, 2005 október)

Budapest a világ hatodik legjobban vezetett városa (John Lang Lasalle éves jelentés, 2004. november)

Legyünk büszkék ezekre a véleményekre, mert mind elismerően szólnak a fővárosunkról és elfogulatlanul képesek értékelni azt.

És hiába a sok eredmény, többet akarnánk. És ez helyes is. De amikor arról beszélünk, hogy mi az a több, amit akarunk, akkor mindig ott kell, lebegjen felettünk a kérdés, hogy miből? És ha elindult a beszélgetés arról, hogy találjuk ki Budapestet, nem lehet megkerülni azt a témát, hogy találjuk ki, hogyan lehet elérni, hogy Budapest végre a súlyának és jelentőségének megfelelő támogatást kapja meg a kormánytól. Az egymást váltó kormányok, új és új koncepciókkal jönnek elő, de abban mind egységes, hogy a fővárost mostohagyereknek kezelik. Vetünk elé valamit és érje be annyival.

Budapesten és közvetlen vonzáskörzetében él az ország lakosságának több mint 25%-a. Az adóbevételek 60-70%-a a fővárosban képződik, ahogy a GDP is itt termelődik érdemben. A főváros fizeti be a legtöbb adót és a főváros az, amelyik ebből a legkevesebbet kapja vissza az újra osztásnál. Az itt keletkező adóbevételekből a kormány mindössze 5% körül fizet vissza a városnak a működés biztosítására. Más nagy városok, mint Pécs, Szeged, Debrecen, Eger, közel 50%-ot kapnak vissza. A mostani támogatási rendszer nem igazságos és mondhatjuk azt is száraz kenyéren, tartja azt a fővárost, ami kitermeli az ország működtetéséhez szükséges költségek jelentős részét. Demszkynek és másoknak is rengeteg elképzelése volt arról, mit kéne itt csinálni. De hiába vannak jó ötletek, ha nincs hozzá tőke, amiből ezeket a jó ötleteket meg lehetne valósítani. Amikor a pénz, amit működésre kapunk, a hideg vízre sem elég szinte. Kellene több park. Kellene több grund. Kellene több kulturális létesítmény, kellene nagyon sok minden. És érdemes is persze beszélgetni arról, hogy mit szeretnénk. De amíg a forrást nem adja meg hozzá a kormány, amíg továbbra is kiéheztetve a főváros, maximum ez a beszélgetés nem más, mint álmaink elmesélése egymásnak. Ami ettől még lehet fontos is és lehet szép is.

Rózsa Mihály