Egy egész város életét tenné tönkre Mészáros Lőrinc új üzlete

Egy korábbi bányanyitást már sikerült megakadályozni a délegyháziaknak. 

2021. július 30., 06:23

Szerző:

Mészáros Lőrinc cége venné meg az atlétikai stadion építéséhez a Délegyháza melletti új bánya kavicsát. A keletkező bányatavat is ők töltenék fel a stadion építési hulladékával – írja a Népszava. A Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. két – a lap által is megszerzett – nyilatkozatban vállalja, hogy a Budapesti Atlétikai Stadion kivitelezésének alvállalkozójaként a közérdekű beruházáshoz szükséges nyersanyag egy részét a délegyházi bányatelekről szerzik be. A stadionberuházásnál keletkező „szennyezettlen inert anyagot” pedig a bányatelek tájrendezésekor a meder visszatöltésére használják fel.

A bányanyitás legalább 1500 embert érint majd közvetlenül a zaj és a por miatt, de a talajvíz várható csökkenése az egész falut – hangoztatják a tiltakozó helyiek. Egyszer már győztek, egy másik bányavállalkozó 2009-ben már próbálkozott bányanyitással, de a lakossági tiltakozás meghátrálásra kényszerítette. Csakhogy a rendezési tervben azóta is különleges bányászati minősítéssel szerepel a terület. Tóthné Purthál Györgyi, az Összefogás a délegyházi kavicsbányák ellen nevű civil tömörülés vezetője éppen ezért ennek módosítását javasolta az önkormányzatnak. Riebl Antal, Délegyháza polgármestere azonban azzal vágott vissza: a „javasolt döntés súlyos anyagi károkat okozna a községnek, sőt a település csődjéhez is vezethetne” a tulajdonosok kártalanítása miatt. 

Miközben a polgármester egyes nyilvános kijelentéseiből arra lehet következtetni, hogy szerinte nehéz lenne megakadályozni a beruházást, az önkormányzat érzékelve a lakossági hevületet, aláírásokat gyűjtött a Precíziós Agrokémia Zrt. által tervezett bányanyitás ellen. Keddig 1720-an írták alá a petíciót. Addigra elkészült a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Bányafelügyeleti osztályának írt beadvány is, amelyben – vélhetőleg sok helybelit meglepve – Riebl a település vezetőjeként hosszan részletezi az ellenérveket. A bánya már a kitermelés előtt, a védőtöltés kialakításakor veszélyezteti a levegőtisztaságot, nem ismert az újabb kitermelés talajvíz-süllyesztő hatása, a település kútjai akár el is apadhatnak, a meglévő bányatavak vízszintje már most csökken. Arra is felhívja a figyelmet, hogy „Délegyházán a bányatelkek termőföldek nagyságára vetített aránya 70,43 százalék”. Külön kiemeli, hogy

a bányatelek mellett kisgyermekes családok százai élnek, akiknek életét a bánya „ellehetetleníti”. 



A lap szerette volna a polgármestert is megszólítani, aki többszöri megkeresés után válaszolt ugyan, de megjelenés előtt visszavonta nyilatkozatát. Így a Népszava az arra adott magyarázatát sem közölheti, hogy miért használja székhelyként a környéken bányát üzemeltető River Water Energy Kft. a fia tulajdonában álló Majosi út 54. szám alatti ingatlant.

– A Délegyházán üzemelő bányák közül ez lenne a legkisebb – 16,6 hektáros – és a legrövidebb ideig működő. A lakott területek előtt egyáltalán nem szállítanánk, a napi 128 jármű pedig csak elméleti szám, mert valójában csak 50 rakott teherautó hagyná el a bányát naponta, miközben a szállítási útvonalon lévő 84 hektáros Délegyháza III. és a 170 hektáros Bugyi IV. bányából a hatályos engedélyek alapján napi több mint 400 teherautó jár ki és be – válaszolta a Népszava kérdéseire Jánvári Gábor, a Precíziós Agrokémia Zrt. igazgatója, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy bányát csak ott lehet nyitni, ahol ezt a helyi építési szabályzat lehetővé teszi. A cég 72 oldalas tanulmányban vette végig a kitermelés környezeti hatásait. A cég ezek minimalizálása érdekében nem termelné ki az egész 25 hektárt. A lakóterület és a bánya között véderdősáv és egy 5 méter magas védőtöltés készül, az utakat folyamatosan locsolni fogják. Jánvári is megemlíti a súlyos nyersanyaghiányt, majd hozzáteszi: Délegyháza tradicionálisan bányász település, a lakóházak nyilván ezért voltak annyira olcsók, mert a bányatelek szomszédságában vannak. Az pedig természetes, hogy egy bányásztelepülésen bányásznak, ahogy a mezőváros melletti szántókon is aratnak. Ott mégsem gyűjtenek aláírást a gazdálkodás befejezését követelve – írta.

(Kiemelt képünk illusztráció: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)