Menekülnek a külföldi bankok Magyarországról

Orbán Viktor magyar miniszterelnök elérte célját: a különadók és a többi megszorítás révén egyre több külföldi bankot kényszerít távozásra. Sokasodnak a Raiffeisen Bank International (RBI) kivonulására utaló jelek. A részben állami tulajdonú magyar Széchenyi Kereskedelmi Bank vételi ajánlatott tett az RBI budapesti leányintézményére. A Raiffeisen egyik szóvivője nem válaszolt a Presse megkeresésére. Az oromkeresztes logójú cég azonban már 2013 novemberében elismerte, hogy felülvizsgálja a magyarországi, az ukrajnai és a szlovéniai üzletmenetet.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, még több olajat öntött a tűzre. Matolcsy, aki Orbán egyik bizalmi embere, azt nyilatkozta a televízióban, hogy „három-négy nagybank is távozhat Magyarországról”. Konkrétan egyetlen pénzintézetet sem nevezett meg. Az azonban tény, hogy a Bajor Tartományi Bank (Bayerische Landesbank/BayernLB) vevőt keres a budapesti leányintézetére. A magyar újságok szerint a Budapesti Raiffeisen Bank mellett középtávon a Budapest Bank (az amerikai General Electric konszernhez tartozik) és a K&H Bank (amely a belga KBC tulajdonában van) is eladásra várnak. A bankkonszolidációt egy újabb banktörvénnyel szándékoznak felgyorsítani. A magyar kormány még 2014 tavaszán el akarja fogadtatni ezt a törvényt.

„Egészségtelen” külföldi bankok

A külföldi bankok kivonulása megfelel Orbán akaratának. Az a célja, hogy a jövőben a magyar pénzügyi szektor „legalább 50 százalékban” belföldi kézben legyen. És mindezt azért, mert állítólag egészségtelen a külföldi intézmények magas aránya.

A kommunista rezsim összeomlása után a külföldi pénzintézetek – közöttük számos osztrák pénzintézet – bevásárolták magukat Magyarországra. A 2007-es gazdasági válság előtt a magyar pénzügyi szektor 80 százaléka külföldi ellenőrzés alatt állt. Ez az arány időközben 58 százalékara apadt. Amennyiben most a Budapesti Nemzeti Bank bejelentésének megfelelően további külföldi bakok távoznak az országból, akkor Orbán elérte a célját. Ahhoz, hogy ne keletkezzen vákuum, a magyar bankoknak át kell venniük a külföldiek üzleteit. Mindezt meglehetősen alacsony áron.

Ugyanis a legtöbb külföldi bank jelentős veszteséget hozott össze Magyarországon. Ez arra a törvényre vezethető vissza, amely lehetővé tette a magánszemélyek számára, hogy kedvezményes forint árfolyamon válthassák át a külföldi valutában meglevő hiteleiket. Ennek költségeit a bankoknak kellett viselniük.

Ezen túlmenően a kormány még egy különadót is kivetett a pénzintézetekre. A mérlegfőösszeghez viszonyítva ez a legmagasabb bankadó a világon.

Jelentős veszteségek Magyarországon

Az Erste Bank budapesti leányvállalata 2011 és 2012 folyamán 621 millió eurót szórt szét a homoksivatagban. Ehhez további 100 millió eurós veszteség társul, amely 2013 első kilenc hónapjában keletkezett.

A Raiffeisennél a veszteség meghaladja a 400 millió eurót. Gyors gyógyulásra nincs kilátás. A Bawag pedig már el is köszönt Magyarországtól.

Magyarországon a lakosság hősként ünnepli Orbánt, amiért ilyen keményen lép fel a bankokkal szemben. Előreláthatóan 2014 áprilisában új parlamentet választanak Magyarországon. A devizahitelek és a bankok magatartása a választási kampány fő témái közé tartoznak. A Raiffeisennel ellentétben az Erste Bank ragaszkodik a magyarországi leányvállalatához. „Nem tervezzük az eladását” – biztosította az Erste Bank egyik szóvivőnője.

Fordította: dr. Gonda László