Megszorítások: egy havi pénzt vesznek el tőlünk

Egy hónapnyi fizetést vesz el az Orbán-kormány - A 140,8 ezer forintos átlagfizetés gyakorlatilag csak 11 hónapra jár, a 12. hónap bevételeit egyszerűen elviszi az infláció, az áremelés és az új adók halmaza. És ez még csak a kezdet, ugyanis nem tudni, hogy az új sarcok mennyire drágítják meg a termékeket és a szolgáltatásokat.

2012. május 4., 08:20

217,8 ezer forint az átlagkereset a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint - ebből 140,8 ezer forint marad egy munkavállaló zsebében, pontosabban ennyi maradt. Azonban a kormányzati intézkedések nyomán jelentősen apad ez az összeg, a csökkenésért az egyre inkább elszabaduló infláció, az új adók halmaza, illetve az áremelési hullám okolható - írta a

Népszava.

A KSH szerint élelmiszerre a jövedelem 24,1 százaléka megy, így ez a summa havi 33924 forint. Jelenleg - ugyanis az élelmiszerárak összességében 2011 vége óta 5,8 százalékkal növekedtek, míg az alapvető táplálékokért több mint 12 százalékkal kell többet fizetni, azaz legalább 4000 ezer forinttal több marad a közértben. A legnagyobb tétel a lakásfenntartási költségek és a háztartásienergia-tarifák kifizetése, ez a jövedelem 26,9 százalékát eszi meg, azaz 37875 forintot jelent. Ez a kiadás mintegy 3,8 százalékkal ugrott meg az idén, tehát úgy 1440 forintnyi pluszt jelent.

Közlekedésre a bevételek 10.9 százaléka megy el - mintegy 15350 forint. Ez az összeg mintegy 3,9 százalékkal több mint 2011 végén, azaz mintegy 600 forinttal költ egy ember többet utazásra. Szintén említésre méltó tétel a maga 6,7 százalékos részesedésével a hírközlés, amire körülbelül 9450 forint megy el havonta - 2,9 százalékkal több mint 2012 eleje óta. Itt a különbség mintegy 273 forint. Az összes többi kiadás a fogyasztás 31,4 százalékát teszi ki (44211 forint), és átlagosan 2,5 százalékkal (1105 forint) ugrott meg.

Azaz összességében egy átlagos fizetésből élő embernek csak 2012 első negyedéve után havi mintegy 7400 forinttal kerül többe az élet. És ebbe a summába még nem szerepelnek az új adók, illetve a frissen bevezetett sarcok mennyivel tornásszák feljebb az inflációt és így az árakat. Mintegy 15 milliárd forintot szeretne a biztosítások megadóztatásából beszedni a kabinet. A casco sarca 15 százalék lenne, a kötelezőé pedig 30 százalék. Ami az előbbit illeti, egy átlagos, 70 ezer forintos éves tétel után 10500 forintot kellene beszurkolni az államkasszába, ez havi 875 forintos többletkiadást jelent. A kötelező átlagosan évente 15 ezer forint, így adóterhe 4500 forint, azaz havi 375 forint.

Szintén a kormány kaszál a telefonálás után is - percenként 2 forint illeti majd meg a kabinetet. Mivel évente átlagosan egy előfizetés 1500 percet beszél, így az adó mintegy 3000 ezer forint. Viszont az is igaz, hogy 11,7 millió előfizetés él, következésképpen egy előfizetőre átlagosan másfél telefon jut, azaz 2225 perc után veszít majd 4500 forintot, havonta 375-öt. Az SMS is két forinttal adózik, egy átlagos előfizetésre havi 169 jutott, így az említett másfél-előfizetéses modellre 253,5 SMS valószínűsíthető, 507 forintnyi pluszadóval egyetemben. (A kormány ebből az idén már 30 milliárdot, jövőre pedig 55 milliárdot szeretne látni.)

A kabinet tervei szerint a tranzakciók is adóznának - egy ezrelékkel. Egy átlagember bankkártyával mintegy havi 20 ezer forintot fizet, így a tétel 20 forint. Banki átutalással 84 ezer forintot irányít át - ez 84 forintos költséget jelent. A csoportos beszedések átlaga 32500 forint, így az adó 32,5 forintra rúg. A készpénzfelvétel 105 ezer forint körül alakul egy fő esetében, így 100 forintot fizet majd. A sárgacsekkek sarca pedig - 104 ezer forintos befizetéssel számolva - szintén mintegy 100 forint. Azaz a tranzakciós adó összességében mintegy 335 forint - írta a Népszava.

Azt, hogy az energiatársaságok 16 százalékra emelt adójukat áthárítják-e majd a lakosságra, nem lehet tudni. Összességében azonban elmondható, hogy a kormány gazdaságpolitikája miatt nemsokára majdnem 10 ezer forinttal több megy el az említett nettó 140800 forintos átlagbérből. Azaz egy hónapot azért dolgozik a munkavállaló, hogy az új terheket ki tudja fizetni.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.