A választás után jöhetnek a megszorítások?
A GKI gazdaságkutató szerint a választások után megszorítások jöhetnek a gazdaságpolitikában.
A magyar gazdaság 2023-ban elhúzódó recessziós állapotba került, ám lecsökkent az infláció és nagyon kedvező fordulat történt a külső egyensúlyban – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt, amit az economx.hu közölt.
A gazdaságpolitikában nincs új stratégiája a kormánynak, így továbbra sem dolgoznak ki új gazdasági stratégiát az elhibázott újra iparosítási program helyett – olvasható a negyedéves prognózisban, amely szerint a kormány a gyakorlatban visszatér egy moderált inflációs gazdaságpolitikához, miután erősen beszűkült mozgástere.
A gazdaságkutató nem változtatott a 2024-re 2-2,5 százalékos növekedést váró prognózisán. Inflációs előrejelzését viszont 5,5 százalékra csökkentette.
A fogyasztásban 2 százalékos bővülést vár a GKI erre az évre, a keresetek 11 százalékos és az infláció 5,5 százalékos emelkedése mellett a reálkeresetek 2024-ben bő 5 százalékkal emelkedhetnek, a nyugdíjak reálértéke 0,5 százalékkal emelkedhet, a vállalkozói jövedelmek és szociális juttatások reálértéke viszont inkább csökken. Így a reáljövedelem mintegy 3 százalékkal, a vásárolt fogyasztás ennél kissé kevésbé (2,5 százalék körül) bővül.
A beruházásokban viszont 2 százalékos csökkenés lehet, miután a kormány is bejelentette az állami beruházások visszafogását.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2024. január 21., 08:57
A jegybank korábbi elnöke úgy véli, az infláció emelkedhet és már az év közepén megszorításokat vezethet be a kormány, csak máshogy fogják nevezni.
Itthon
2024. január 4., 07:48
Semmilyen érdemi adócsökkentést nem tervez az Orbán-kormány a lakosság körében, viszont drasztikusan csökkennek a lakástámogatások
A csok plusz néven bejelentett lakástámogatási változások valójában nagy megszorítást, mínuszt jelentenek – írja a Népszava.
Itthon
2023. december 28., 11:27
A kormány a háborús időkben is bővíti a családtámogatási rendszert: indul a csok plusz és emelkedik a falusi csok összege – mondta MTI-hez eljuttatott videonyilatkozatában csütörtökön a Fidesz országgyűlési frakcióvezető-helyettese.
Az államháztartás viharos februáron van túl, soha nem látott hiányt produkált az államháztartás február végén, mínusz 1 703,9 milliárd forint járt a központi mérleg. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy 2024 februárjában egy másik rekor is megdőlt. Ugyanis egyetlen hónap alatt 1758,4 milliárd forint hiányt termelt a magyar gazdaság.
A Pénzügyminisztérium közlése szerint ennek az eredménynek a legfőbb oka a tizenharmadik havi nyugdíjak kifizetése volt. Tény, a nyugellátásoknak kifizetésének költségvetési hatása is volt, 2024 februárban – az alapnyugdíjjal együtt, a nyugdíjszerű ellátásokat is beleértve – 1 041 milliárd forintot tett ki. Az első két hónapban a nyugellátásokra fordított összegek elérték az 1 420,7 milliárd forintot.
Az EU-ból jövő pénzek sem segíthetnek, hiszen a GKI szerint nem, vagy alig haladják meg a tavalyi 2 milliárd eurót. És hiába akarná a kormány pörgetni a vállalkozói szférát, ezt a költségvetés forráshiánya, az erőltetett kamatcsökkentés káros következményei és a beruházási döntések kockázatai egyaránt behatárolják.
Jöehetnek a megszorítások?
A gazdaságkutató szerint a választások után felerősödik majd a megszorítási politika, ráadásul az idén elindul a túlzottdeficit-eljárás, igaz, még szankciók nélkül. A deficit 6,5 százalékról 4,5 százalékra csökkentése mellett a kamatkiadások GDP arányában mintegy 0,5 százalékpontos emelkedését is ki kell gazdálkodni. Ez az elsődleges egyenleg legalább 2,5 százalékpontos csökkentését, vagyis megszorító lépéseket igényel – írja a lap.
Nem csak megszorítás, az infláció is felpöröghet
A jegybank korábbi elnöke úgy véli, az infláció emelkedhet és már az év közepén megszorításokat vezethet be a kormány, csak máshogy fogják nevezni.
Nem múlt el az infláció visszatérésének veszélye – erről beszéltek az ATV-nek nyilatkozó közgazdászok. „2023-ban a magyar emberek bebizonyították, hogy a magyar gazdaság európai uniós pénzek nélkül is válságálló, a legnehezebb periódusokon is túl tud jutni” – ezt mondta Otbán Viktor miniszterelnök, aki szerint a nagyon nehéz tavalyi év után, 2024-ben a gazdasági növekedés tekintetében szép jövő előtt állunk.
„Én úgy látom, hogy az infláció visszaemelkedésének veszélye Magyarországon minimális, én ezért inkább azt tartom kérdésesnek, hogy az elgondolt ütemben tudjuk-e növelni a gazdaság teljesítményét, és a jegybank képes lesz-e a maga által elgondolt ütemben csökkenteni a kamatokat”– tette hozzá Orbán Viktor korábban. Bod Péter Ákos nem ennyire optimista, úgy látja, az inflációs veszély egyáltalán nem múlt el, és mivel a forint külső-belső folyamatok miatt törékeny, ráadásul a költségvetés sincsen rendben, ezért a magasan tartott kamat a jegybank szükséges védekezési eszköze kell legyen.
„Politikai állítás van, ami a választásokig ki fog tartani, de elég valószínűnek tartom, hogy az inflációs helyzet és a költségvetési helyzet további esetleges romlása miatt az év derekán megint be kell avatkozni a költségvetésbe. Amit most a miniszterelnök mondott, az egy évnyitó, kicsit optimista és a felelősséget máshová pakoló beszéd, de nem hiszem, hogy ez fogja meghatározni az egész éves gazdaságpolitikát" – hangsúlyozta a jegybank korábbi elnöke. Szerinte
megszorításra is lehet számítani, de ezt nem így fogják hívni.
(Az új magyar kormány tagjai 2022. május 24-én leteszik esküjüket az Országgyűlésben. Az ellenzék nagy része kivonult. Fotó: KISBENEDEK Attila / AFP)
