Megdöbbentő számok Magyarországról – ennyit ért a rezsicsökkentés

A lakhatási szegénység olyan lakáskörülményeket jelent, amelyek között nem teljesülnek a megfelelő lakás kritériumai, megfizethetőségi problémák merülnek fel, nem biztosított az alapszolgálatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés, minőségi, vagy mennyiségi értelemben nem kielégítő, rossz elhelyezkedésű a lakás – számolt be róla a napi.hu.

A Habitat for Humanity harmadik éve méri fel és publikálja Magyarországon a lakhatási szegénységről szóló jelentését. A ma bemutatott, 2013-as vizsgálat eredményei további romlásról tanúskodnak, mintegy másfélmillióan élnek lakhatási szegénységben, míg 2012-ben 1.2 millióról számolt be a szervezet. A lakhatási problémák közül továbbra is a megfizethetőség a legnagyobb gond. Az elmúlt évben a lakosság közel fele élt túlzsúfolt lakásban, abből a szempontból az EU sereghajtói közé tartozunk. A szegényebb háztartások több mint 70 százaléka, míg a felső jövedelmi ötödbe tartozóknak csak 28 százaléka él így.

A lakosok negyedének beázik, vagy penészes a lakása, mintegy félmillióan WC nélküli, csaknem 400 ezren fürdőszoba nélküli otthonban élnek – ismertette az eredményeket ma sajtótájékoztatón Szekér András, a Habitat igazgatója.

A területi egyenlőtlenségek is inkább erősödtek, az alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya a vidéki városokban és a községekben meghaladja az országos átlagot. A falvakban minden hatodik lakás alacsony komfortfokozatú, az ezer lakost meg nem haladó településeken ez az arány 20 százalék. A hátrányos helyzetű térségekben minden harmadik családnak van közüzemi tartozása.

A KSH háztartásfogyasztási felmérése alapján a háztartások egy főre jutó fogyasztásának 25,6 százalékát tették ki a lakásfenntartási és energiaköltségek, ez 1,5 százalékkal alacsonyabb a rezsicsökkentésnek köszönhetően, mint 2012-ben. Ugyanakkor a rezsicsökkentés nem, vagy csak korlátozottan érte el a legszegényebbeket, akik a közműveket nem veszik igénybe. Kilencszázezer olyan háztartás van az országban, amelyik olyan energiahordozóval fűt, akiket nem ért el a rezsicsökkentés. Azok sem élvezték a hatását, akiket a hátralék miatt kikapcsoltak a hálózatokból. Az intézkedésben nem volt szociális elem és az érdekeltséget is csökkenti az enargiahatékony beruházások irányába – mondta Szekér. (Mint ahogy azt a Napi.hu korábban megírta, a háztartási energia nagyobb arányban van jelen a legszegényebbek fogyasztói kosarában, alapvetően a tűzifa és az egyéb szilárd tüzelőanyagok magasabb súlya miatt. Utóbbi a magyarázata annak, hogy a rezsicsökkentés, amely ezeket a tételeket nem érintette, kisebb mértékben mérsékelte a legalacsonyabb jövedelműek által érzékelt, a KSH által számított inflációt.)

Tavaly nem sok minden történt a lakáspolitikában, az intézkedések pedig nem adtak választ a problémákra. Az eladósodottság tovább nő, és változatlanul bizonytalan helyzetet okoz a lakásbérleti szektor alulszabályozottsága. Az emberhez méltó lakhatást az Alaptörvény előírja, de nem számonkérhetően és konkretizált módon.

Magyarországon 1600 szegénytelepen közel 300 ezer szegény él, szegregált lakókörnyezetben. Évente 200-250 fő fagy meg – 63 százalékuk a saját otthonában – mert nem tud fűteni, illetve nem tudja fedezni a fűtésszámlát. Becslések szerint a hajléktalanok száma 15-30 ezer, kétharmaduk vidéken él. A hajléktalanok negyede azért került utcára, mert nem tudta megfizetni a lakhatási költségeket