Megbukott Oroszország legnagyobb munkaadója
Lemondott Oroszország legnagyobb vállalata, az Orosz Államvasutak vezérigazgatója, az ország gazdaságpolitikájára jelentős befolyást gyakorló Vlagyimir Jakunyin – értesült a Vedomosztyi.
A világlapok címlapjain gyakran szerepelnek az orosz rabló privatizációból kinőtt multimilliárdos oligarchák, akik a színfalak mögött alapvető befolyást gyakorolnak országuk gazdaságpolitikájára, sőt gyakran politikájára is. Méltatlanul kimaradnak azonban a figyelem fényköréből a hozzájuk képest gyakran jelentéktelen magánvagyonnal rendelkező, vagy legalábbis azzal nem hivalkodó gazdasági vezérek, az állami mamutvállalatok irányítói, akik mindennapos munkakapcsolatban állnak az üzleti világ szereplőivel, és befolyásuk az állami politikára gyakran jelentősebb, szavuk súlya a Kremlben jóval nagyobb az oligarcháéknál.
Készpénznek vehetjük ezt olyanok esetében, mint Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója, aki a világ legnagyobb gázvállalatának élén vezénylő tábornoka az orosz energetika hódító hadjáratának.
Bár a nemzetközi színtéren nem érvényesül, odahaza kétségtelenül a legnagyobb hatalmú emberek közé tartozott mostanáig a Vlagyimir Putyin elnök egyik legközelebbi emberének számító Vlagyimir Jakunyin, az ország legnagyobb munkaadója, az Orosz Államvasutak állami monopólium vezérigazgatója. Nyilatkozata szerint 1,2 millió embernek ad munkát, s ezzel a világ egyik legnagyobb munkaadója – bár a hivatalos statisztikai adatok „csak” 800 ezerről tudnak, amivel csupán a hazai terepen vezet.
A Russia Beyond the Headlines beszámolója szerint Jakunyin megsértődött és beadta lemondását, miután nem kapta meg az igényelt állami támogatást nagyszabású infrastrukturális fejlesztési terveihez.
A vállalat 130 milliárd rubelt (1,83 milliárd dollárt) kért 2016-ra pénzügyi stabilitásának fenntartásához, ellenkező esetben 17,7 százalékos tarifaemeléssel fenyegetődzött. A tavalyi évet a cég 198 milliárd rubel (2,8 milliárd dollár) veszteséggel zárta, a szakértők szerint üzemköltsége 2003-2014-ben 250 százalékkal nőtt, miközben a tehervonatok átlagos sebessége 39,6 km/óráról 37,7-re csökkent.
Ezek ellenére a vállalat ambiciózus fejlesztési programokat indított, amelyeknek állam hitelből az egész ország gazdaságának fellendítésében szántak meghatározó szerepet, mint az Ázsiába utat nyitó Transz-Szibériai Expressz és a Bajkál-Amur vasútvonal.
A kormánynak azonban úgy tűnik, elege lett a vállalatvezér évek óta következetesen és brutálisan alkalmazott zsarolási taktikájából és kivételesen nemet mondott.
