Matolcsyék vádolnak és manipulálnak
A Fidesz-kormánynak a tényekhez és a kritikához való viszonyát, valamint arroganciáját jól mutatja az MGM minősíthetetlen hangvételű közleménye, amelyben a GKI legutóbbi gazdasági elemzését támadja. A felsorolt vádakból egy sem igaz, sőt éppen a minisztérium manipulál - immár sokadszor - a statisztikai adatokkal.
A GKI a KSH hivatalos adataira alapozva készített elemzést az idei első öt hónap foglalkoztatási helyzetéről és a reálkeresetek alakulásáról. Ebben egyebek mellett megállapítja, hogy az átlagos reálkereset csaknem négy százalékkal, a nemzetgazdaságban pedig az alkalmazottak száma mintegy 45 ezerrel csökkent az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A részletekből kiderül, hogy ez milyen tényezőkből tevődött össze és miként érintette az egyes társadalmi rétegeket.
A KSH nem sokkal később az idei második negyedéves foglalkoztatási adatokat tette közzé, és azt állapította meg, hogy a foglalkoztatottak száma a tavalyi második negyedévhez képest 67 ezerrel nőtt, ami látszólag ellentmondásban van a GKI - egyébként szintén a KSH adatain alapuló - számaival. A sikerpropagandát folytató Matolcsy-féle minisztériumnak ez elég volt ahhoz, hogy példátlan támadást indítson a független gazdasági elemző és kutató cég ellen. Az állami szervek feladatát a pártagitációval összekeverő MGM közleménye még az eddigi, a szakmai köröket többnyire meghökkentő állásfoglalásaihoz képest is elképesztő, elfogultságának jelzésére idézzünk egy mondatot: "a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok házi kutatóintézete, akik cinkostársként fedezték az ország végletes eladósodásához vezető szocialista költségvetési trükköket, ma ismét a KSH adataival bűvészkednek".
Hogy minek alapján minősíti a nagy szakmai tekintélyű, nemzetközileg elismert céget a szocialista kormányok házi intézetének, rejtély. Az viszont már a becsületsértés és hitelrontás tipikus esete, hogy cinkostársak lennének az ország eladósodásában, arról nem is beszélve, hogy fedeztek volna költségvetési trükköket, amelyekről egyébként csak a Fidesz propaganda-gépezete tud. Ilyet egy minisztérium egyszerűen nem engedhet meg magának, ha kifogása van egy szakmai elemzéssel szemben, tényekkel és érvekkel vitassa azt, ne minősítsen és rágalmazzon.
Matolcsyék agresszivitását vélhetően az magyarázza, hogy a tényekkel igazából vitatkozni nem tudnak. Olyan vádpontokat próbáltak összehozni, amelyek egyike sem felel meg a valóságnak, sőt ők manipulálnak a számokkal, nem a GKI. Menjünk sorra. Az MGM alapvető csúsztatása az, hogy a GKI és a KSH legfrissebb adatsora részben más időszakra vonatkozik, részben eltérő részelemekből áll, így bár mindkét esetben a KSH-tól eredő adatokról van szó, ahogy az egyébként az anyagok olvasásakor pontosan ki is derül, értelemszerűen nem egyezhetnek.
Ezt még magyarázhatnánk Matolcsyék figyelmetlenségével, az MGM konkrét vádjai azonban kivétel nélkül hazugságok. A tényszámokat nem vitatva azt állítják, hogy a GKI elemzése "a reálbérek alakulásánál - talán nem véletlenül - megfeledkezik a gyermekkedvezmény hatásának figyelembevételéről, amelynek jövedelemnövelő hatása nem elhanyagolható". Ez nem igaz, az elemzés külön részletesen foglalkozik azzal, hogyan alakult a reálkereset a gyermekteleneknél, az egy-két gyerekeseknél és a több gyerekeseknél. Ugyancsak alaptalan az a vád, hogy nem voltak figyelemmel a közmunka hatására a keresetek átlagára. Éppen ellenkezőleg: külön kitértek arra, miként alakultak a keresetek a közfoglalkoztatással és anélkül.
A GKI a foglakoztatási adatoknál a gazdasági folyamatok szempontjából releváns létszámadatokat elemzi, és azoknál sajnos valóban kedvezőtlen a trend: a versenyszférában éves szinten 30 ezres, a közszférában 16 ezres a csökkenés. A második negyedéves bővülés tehát alapvetően a közmunkának köszönhető, valamint annak, hogy a KSH összesítő számában minden statisztikailag rögzített foglalkoztatott benne van, akkor is, ha csupán egy napot dolgozott az egész időszakban. Ha mélyebben elemezzük az összadatot, azt látjuk, hogy a kimutatott 67 ezres növekedést nagyobb részt a szolgáltatások, kisebb részt a mezőgazdaság adják, ahol az ideiglenes munkavégzésnek nagy az aránya, miközben a húzóerőt adó iparban 32 ezerrel csökkent a dolgozók száma. Ez nem éppen az a termelésen alapuló növekedés, amelyről a kormányfő állandóan beszél.
Miközben az MGM a reálkereseteknél a közmunka torzító hatására hivatkozik, erről mélyen hallgat a foglalkoztatási számoknál. Az idén a januári 17 ezerről májusra 104 ezerre nőtt a közmunkások száma, júniusról még nincs adat, de az feltűnő, hogy a teljes foglalkoztatotti létszám májusról júniusra a KSH-statisztika szerint mintegy 30 ezerrel nőtt, amire évek óta nem volt példa. Mivel a reálgazdaság mutatói ezt az ugrást nem indokolják, minden bizonnyal a közmunkások számának gyors emelkedése adja a magyarázatot, ami a negyedéves adatot is jócskán felhúzta. A közmunkára épített foglalkoztatottsági bővülés azonban minden szakértő szerint tévút: a valódi elhelyezkedést nem segíti, és a költségvetést csak terheli.
A munkaerőpiaci aktivitás növekedéséhez jelentősen hozzájárult - és erről Matolcsyék hallgatnak -, hogy a megszorítások részeként tízezrek kerültek ki a különböző segélyezési rendszerekből. Csak júniusban például 31 ezren, miközben kevesebb mint 6 ezer álláskereső talált munkát, azaz cinikus demagógia, hogy dolgozzanak a lusták, ne segélyből éljenek. Nem véletlen, hogy a munkanélküliség is beragadt 11 százalék közelében, és ami különösen aggasztó, megugrott a fiatalok körében: a 24 éven aluliaknál 28 (!) százalék, a munkahelyteremtő programok nagy dicsőségére. Csak remélni lehet, hogy a nemrég meghirdetett intézkedések javítani tudnak a helyzeten, inkább ezekre kellene költeni a pénzt, semmint a tervek szerinti több százezernyi közmunkásra.